Hirdetés

HTML

Hirdetés

Kovács Tünde HR Blog

Tisztelt Látogató! Saját blogomban megjelenő írásaimmal célom, hogy közzétegyem tanácsadói tevékenységem során összegyűlt tapasztalataimat, meglátásaimat. 25 éve foglalkozom cégek szervezetfejlesztésével, vezetők és kulcspozícióban lévő munkatársak munkaköri készségeinek fejlesztésével. Megtiszteltetés számomra, ha egy-egy cikk elolvasása után úgy dönt, hogy azt közzéteszi és arra felhívja ismerősei figyelmét is, vagy ha megjelöli, hogy tetszik. Örömmel veszem, ha az egyes témákhoz kötődő gondolatait kommentekben leírja. Köszönettel: Kovács Tünde

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Címkék

agresszió (1) akarat (1) aktivitás (1) alkalmazkodás (1) Állásinterjú (1) andragógia (2) anyagi juttatások (1) anyavállalat (1) barndépítés (1) béremelés (1) béren kívüli juttatások (1) bérfeszültség (2) bérstratégia (1) beszerzés (2) bizalom (2) business (2) cégasszisztens (1) céges oktatások (1) Cégfejlesztés (4) cégvezetés (12) cég vezetés (1) coaching (1) Család (2) csalás (1) csapatmunka (2) csapatpszichológia (1) cselekvés (1) csoportkultúra (1) csoportmunka (1) dinamika (4) dinamizmus (2) Diploma (1) diplomások (3) döntés (2) edukáció (1) edukálás (1) egészség (1) együttműködés (1) Egzisztencia (1) egzisztencia (1) eladás (5) eladástechnika (1) életkor (1) elhelyezkedés (2) ellenőrzés hiánya (1) előmenetel (1) eredmény (1) értékek (1) Értékesítés (3) értékesítés (9) értékesítő (2) érzelmek (2) Európa (1) export (1) fejlesztés (2) fejlődés (1) fejvadászat (1) felnőttképzés (2) férfiak és nők a munkahelyen (1) fiata (1) fiatal (1) fiatalok (5) fluktuáció (1) foglalkoztatás (1) gazdálkodás (2) gazdaság (3) generációk (4) generációváltás (2) gesztusok (1) házasság (1) hiányszakma (1) higiénes kultúra (1) higiénia (1) hiperaktív (1) hírnévmenedzsment (1) hiúság (1) honlap (1) HR (11) humánerőforrás fejlesztés (1) humánpolitika (1) idősek (2) innováció (1) jövedelem különbségek (1) jövő (3) juttatások (1) kapcsolat (1) Karrier (1) karrier (16) karrier-portfólió (1) kényszteresség (1) képzés (4) képzés módszertan (1) kérdések (1) kereskedelem (2) keresztértékesítés (1) készségek (1) készségfejlesztés (1) Kéztartás (1) kiégés (2) kivándorlás (1) klikkesedés (1) költségcsökkentés (1) kommunikáció (3) kórházi fertőzés (1) középvezető (1) közönség kapcsolat (1) közösség (1) kreativitás (3) kultúra (1) leányvállalat (1) lélek (1) lélektan (1) lelkesedés (1) likviditás (1) magatartás (1) magyar munkakultúra (1) mánia (1) manipuláció (1) marketing (7) Maslow piramis (1) megszóllítás (1) megtévesztés (1) menedzserasszisztens (1) menedzsment (1) monotonitás (1) motiváció (11) mozdulatok (1) multinacionális vállalat (1) munka (13) Munka (1) munkabérek (1) munkaerőpiac (6) munkahelyek (4) munkaköri készségfejlesztés (2) munkakultúra (4) munkanélküliség (3) munkapszichológia (5) munkaszervezés (2) munkatárs betanítás (1) munkatárs kiválasztás (3) munkavállaló (3) munka pszichológia (1) nemzedékváltás (1) nonverbális kommunikáció (1) nyereség (1) oktatás (1) Önbizalom (1) öngondosk (1) öngondoskodás (2) önismeret (1) öreg (1) öregedés (1) párkapcsolat (4) pénz (1) PhD (1) pojektmenedzsment (1) PR (1) precizitás (1) projekt (1) pszichológia (6) racionalitás (1) reklám (1) reklámszöveg (1) reklámszövegírás (1) rugalmasság (2) rutin (1) sales (4) segítőtanácsadás (1) siker (2) sikerrecept (2) sorbanállás (1) stressz (1) személyiség. (1) személyiségfejlesztés (1) szervezés (1) szervezetfejlesztés (1) szociológia (1) szöveg (1) szükséglet (1) szükségletek hierarchiája (1) születés (1) szülők (1) tájékoztatás (1) takarítás (1) tanácsadás (1) tanulás (2) Tanulás (1) tapasztalat (1) tárgyalás (1) tehermentesítés (1) tehetség (1) tervezés (3) testbeszéd (1) törzsvevő (1) tréning (2) tudás (2) túlóra (1) ügyfél (2) ügyfélszolgálat (4) ujrakezdés (1) Üzlet (4) üzlet (5) üzleti tárgyalás (1) üzletkötés (5) üzletkötő (3) vállalatirányítás (8) vállalati képzések (2) vállalati oktatás (1) válság (1) válságkezelés (1) változtatás (2) várakoztatás (1) vásárlás (2) vendégmunka (1) vendégmunkás (1) verseny (1) Vevő (2) vevő (1) vevőkapcsolat (2) vevőszolgálat (1) Vezetés (3) vezetés (15) vezetésmódszertan (13) vezetőikommunikáció (2) website (1) Y generáció (1) y generáció (1) Z generáció (1) Címkefelhő

Állandó oldalak

Átalakulóban a világ

2014.05.28. 08:00 Kovács Tünde

 

Válság, vagy új helyzet?

A hetedik éve tartó gazdasági válságnak úgy látszik nem akar vége lenni. Közgazdasági elemzőktől a médián keresztül sokféle álláspontot hallunk ennek okáról és várható időtartamáról. Néhányan már látják a fellendülés jeleit, mások 30 évet jósolnak a mélyponton, stagnáló gazdasági körülmények között. Minden esetre azt látnunk kell, hogy egyfajta gazdasági átalakulás, és átrendeződés megy végbe nemzetközi és országos szinten is.

A fizetőképességgel rendelkező piacok telítődtek. Korábban erős és hatalmas gazdasági szervezetek kerülnek a csőd szélére, vagy olvadnak össze más tőkeerős vállalatokkal. Ezzel egy időben újabb cégek alakulnak, és működésüket már a jelen helyzethez igazítva, érnek el jó eredményeket.

A termelés és a kereskedelem ágazatában a globalizáció körülbelül 10 éve túljutott csúcspontján. Ami többek között a következő eredményeket hozta a világnak:

 

A gazdaságilag fejlett országokból a termelés jelentős része alacsonyabb fejlődési fokon álló távol keleti országokba szerveződött ki. Az itt létrejött leányvállalatok lényegesen olcsóbb munkaerővel képesek ugyan azt a termelést produkálni mint korábban a centrum üzemei. Ennek hatására az anyavállalatok helyszínén nőtt a munkanélküliség, ami lehetővé teszi, hogy alacsonyabb bérfizetés mellett is kapnak megfelelő szakembereket, ha egyáltalán szükségük van újabb emberekre. A leányvállalatok helyszínén – főleg a távol keleti országokban - nőtt a foglalkoztatottak száma és az átlagemberek bérszínvonala. Még mindég nagy a két világrész munkásainak bérszínvonala közötti különbség, de a közeledés megindult.

Természetesen azokban a régiókban, ahol a munkanélküliség megnőtt, és a munkát keresők alacsonyabb bérért is hajlandók elhelyezkedni, ezt negatív jelenségként élik meg. Ezzel szemben ahol az elhelyezkedési lehetőségek növekedtek, és a korábbinál nagyobb a foglalkoztatás, ezt pozitív hatásként könyvelik el, valamint a felemelkedés lehetőségét látják benne.

 

Azt is megfigyelhetjük, hogy a termelés a fejlet országokból, olyan helyszínekre tevődött át, ahol a gazdaság alacsony jövedelmezőségi mutatókat produkált, de az emberek munkakultúrája, - szorgalom, tanulni vágyás, fegyelem, irányíthatóság, szervezési tapasztalatok - évezredes múlttal bír. Ilyen országok például: Kína, India, Délkórea, Vietnám.

A globalizáció messze elkerülte azokat a vidékeket, ahol a munkamódszerekből hiányzik a hosszú távú következetesség, az egyén fegyelmezettsége, irányíthatósága, kötöttségek elviselése.

A kereskedelemben lezajlott globalizáció a piacok átrendeződését hozta magával. Az amerikai és nyugat-európai kereskedő cégek a 90-es évek első éveiben újabb piacokra leltek a volt szocialista országokban. Ezek lefedése után pedig a távol-kelet fejlődésnek indult országaiban. Ez egyben azt is eredményezte, hogy a volt szocialista országok régi piacai átkerültek a múlti kereskedő cégek fennhatósága alá.

Az új közép- és kelet-európai piacok fokozatos telítődése a rendszerváltást követő 10-13 év elteltével, a fejlődési ütem lelassulását eredményezte. A beruházásoknak és a fogyasztásnak újabb lendületet lehetet adni a különféle támogatási és pénzpiaci manőverekkel, de ez csak ideig-óráig volt fenntartható.

Ezzel egy időben az előrelátó Multi nacionális vállalatok, piac bővítési stratégiáikat a fejlődésnek indult országokra irányították. Ennek példája a Mercedes – Benz kínai sikereladása.

Az afrikai országokat a globalizáció nagyrészt kikerülte. A lakosság sajátos munkakultúrája miatt, az idehelyezett multi leányvállalatok termelését, importált munkaerővel oldják meg. Az itt létesült üzemek, gyártmányaikkal az itt élő viszonylag vékony fizetőképes réteg igényeit szolgálják ki.

 

 

Ugyancsak távol marad a befektetni kívánkozó tőke a háborús övezetektől, vagy ha már ide kerül veszélyt érezve igyekszi kimenekülni.

Ha a magyar gazdaságot figyeljük, minden területen visszafogottságot tapasztalhatunk. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek rosszul megy, most is vannak szépen fejlődő cégek, de senki sem dicsekszik, szerény és költségtakarékos magatartást követ. A jól prosperáló cégek, meglévő üzleti kapcsolataikat őrzik, valamint a réseket keresik, és nagyon gyorsan belépnek a kiesők helyére. Ők már óvatosak, mások kárán tanulnak. Minőségi terméket és szolgáltatást kínálnak, nem hajlandók az árverseny lefelé menő spiráljába belépni. Azokat a vevőket célozzák meg akik már tudják, hogy ha valaminek nagyon lenyomják az árát, akkor nem azt a minőségi terméket és szolgáltatást kapják, ami megfelelő lenne számukra.

A jelen helyzetre jellemző még, hogy a konjunktúra lovagok elhagyták a piacokat, helyettük most a recesszió lovagok léptek. Sajátosságuk, hogy olyan tevékenységbe kezdenek, ami jelentős támogatást élvez. Földrajzilag olyan a területeken indítanak vállalkozásokat, amelyek hátrányos kategóriába vannak sorolva, és azokba az ágazatokban bukkannak fel, ahol állami vagy uniós pénzek felhasználására van lehetőség. Most ilyen a szociális szféra és a mezőgazdaság.

 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság globalizáció vezetés vállalatirányítás tökeáramlás munkamódszerek

A bejegyzés trackback címe:

https://kovacstunde.blog.hu/api/trackback/id/tr906025420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.