Hirdetés

HTML

Hirdetés

Kovács Tünde HR Blog

Tisztelt Látogató! Saját blogomban megjelenő írásaimmal célom, hogy közzétegyem tanácsadói tevékenységem során összegyűlt tapasztalataimat, meglátásaimat. 25 éve foglalkozom cégek szervezetfejlesztésével, vezetők és kulcspozícióban lévő munkatársak munkaköri készségeinek fejlesztésével. Megtiszteltetés számomra, ha egy-egy cikk elolvasása után úgy dönt, hogy azt közzéteszi és arra felhívja ismerősei figyelmét is, vagy ha megjelöli, hogy tetszik. Örömmel veszem, ha az egyes témákhoz kötődő gondolatait kommentekben leírja. Köszönettel: Kovács Tünde

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Címkék

agresszió (1) akarat (1) aktivitás (1) alkalmazkodás (1) Állásinterjú (1) andragógia (2) anyagi juttatások (1) anyavállalat (1) barndépítés (1) béremelés (1) béren kívüli juttatások (1) bérfeszültség (2) bérstratégia (1) beszerzés (2) bizalom (2) business (2) cégasszisztens (1) céges oktatások (1) Cégfejlesztés (4) cégvezetés (12) cég vezetés (1) coaching (1) Család (2) csalás (1) csapatmunka (2) csapatpszichológia (1) cselekvés (1) csoportkultúra (1) csoportmunka (1) dinamika (4) dinamizmus (2) Diploma (1) diplomások (3) döntés (2) edukáció (1) edukálás (1) egészség (1) együttműködés (1) Egzisztencia (1) egzisztencia (1) eladás (5) eladástechnika (1) életkor (1) elhelyezkedés (2) ellenőrzés hiánya (1) előmenetel (1) eredmény (1) értékek (1) Értékesítés (3) értékesítés (9) értékesítő (2) érzelmek (2) Európa (1) export (1) fejlesztés (2) fejlődés (1) fejvadászat (1) felnőttképzés (2) férfiak és nők a munkahelyen (1) fiata (1) fiatal (1) fiatalok (5) fluktuáció (1) foglalkoztatás (1) gazdálkodás (2) gazdaság (3) generációk (4) generációváltás (2) gesztusok (1) házasság (1) hiányszakma (1) higiénes kultúra (1) higiénia (1) hiperaktív (1) hírnévmenedzsment (1) hiúság (1) honlap (1) HR (11) humánerőforrás fejlesztés (1) humánpolitika (1) idősek (2) innováció (1) jövedelem különbségek (1) jövő (3) juttatások (1) kapcsolat (1) Karrier (1) karrier (16) karrier-portfólió (1) kényszteresség (1) képzés (4) képzés módszertan (1) kérdések (1) kereskedelem (2) keresztértékesítés (1) készségek (1) készségfejlesztés (1) Kéztartás (1) kiégés (2) kivándorlás (1) klikkesedés (1) költségcsökkentés (1) kommunikáció (3) kórházi fertőzés (1) középvezető (1) közönség kapcsolat (1) közösség (1) kreativitás (3) kultúra (1) leányvállalat (1) lélek (1) lélektan (1) lelkesedés (1) likviditás (1) magatartás (1) magyar munkakultúra (1) mánia (1) manipuláció (1) marketing (7) Maslow piramis (1) megszóllítás (1) megtévesztés (1) menedzserasszisztens (1) menedzsment (1) monotonitás (1) motiváció (11) mozdulatok (1) multinacionális vállalat (1) munka (13) Munka (1) munkabérek (1) munkaerőpiac (6) munkahelyek (4) munkaköri készségfejlesztés (2) munkakultúra (4) munkanélküliség (3) munkapszichológia (5) munkaszervezés (2) munkatárs betanítás (1) munkatárs kiválasztás (3) munkavállaló (3) munka pszichológia (1) nemzedékváltás (1) nonverbális kommunikáció (1) nyereség (1) oktatás (1) Önbizalom (1) öngondosk (1) öngondoskodás (2) önismeret (1) öreg (1) öregedés (1) párkapcsolat (4) pénz (1) PhD (1) pojektmenedzsment (1) PR (1) precizitás (1) projekt (1) pszichológia (6) racionalitás (1) reklám (1) reklámszöveg (1) reklámszövegírás (1) rugalmasság (2) rutin (1) sales (4) segítőtanácsadás (1) siker (2) sikerrecept (2) sorbanállás (1) stressz (1) személyiség. (1) személyiségfejlesztés (1) szervezés (1) szervezetfejlesztés (1) szociológia (1) szöveg (1) szükséglet (1) szükségletek hierarchiája (1) születés (1) szülők (1) tájékoztatás (1) takarítás (1) tanácsadás (1) tanulás (2) Tanulás (1) tapasztalat (1) tárgyalás (1) tehermentesítés (1) tehetség (1) tervezés (3) testbeszéd (1) törzsvevő (1) tréning (2) tudás (2) túlóra (1) ügyfél (2) ügyfélszolgálat (4) ujrakezdés (1) Üzlet (4) üzlet (5) üzleti tárgyalás (1) üzletkötés (5) üzletkötő (3) vállalatirányítás (8) vállalati képzések (2) vállalati oktatás (1) válság (1) válságkezelés (1) változtatás (2) várakoztatás (1) vásárlás (2) vendégmunka (1) vendégmunkás (1) verseny (1) Vevő (2) vevő (1) vevőkapcsolat (2) vevőszolgálat (1) Vezetés (3) vezetés (15) vezetésmódszertan (13) vezetőikommunikáció (2) website (1) Y generáció (1) y generáció (1) Z generáció (1) Címkefelhő

Állandó oldalak

Gazdálkodj okosan! - Interjú középiskolások oktatófilmjéhez

2014.09.04. 07:00 Kovács Tünde

 

Gazdálkodj okosan!

Interjú középiskolások oktatófilmjéhez  - 2014. június 18.

Az oktatásba évek óta téma, hogy emelni, kell az iskolapadból kikerülő középiskolások pénzügyi, gazdálkodási kultúráját. A képzés támogatója az OTP Bank. A pedagógusok számára beszélgetést, iskolai műhelymunkát elindító 8-10 perces oktatófilmek készülnek, amelyek segítségével fejleszteni tudják a serdülőkorú fiatalok pénzügyi, gazdálkodási magatartását. Egy ilyen kisfilmhez kértek tőlem interjút a Családi spórolás témában.

Hogyan segíthet egy gyerek a család gazdálkodásában?

 

 

Egy tinédzser korban lévő gyerek nagyon sokféle képen tud a család gazdaságos működtetésében a szülei segítségére lenni.

Elvégez olyan feladatokat amiért esetleg fizetni kellene. Például lenyírhatja a füvet,végezhet kisebb javításokat, megfőzheti a vacsorát, vagy a megsütheti a süteményt, ezzel csökkenteni lehet a kiadásokat.

Vagy a másik lehetőség, hogy maga is részt vesz a pénztermelésében. Például vállal szórólap kihelyezést, idős embereknél takarítást, bevásárlást, idény jellegű mezőgazdasági munkát. Minden gyereknek saját magának kell felkutatnia a pénzforrásokat, amiben rokonai, ismerősei is közreműködhetnek.

A harmadik módja a segítésnek, hogy ami még használható azt használja, ilyen lehet a testvértől, unokatestvértő megörökölt tankönyvek, ruhák és egyéb használati tárgyak.

Hogyan lehet, kell-e bevonni a családi költségtervezés készítésébe a gyerekeket?

Kicsi kortól kezdve fokozatosan és természetesen. Ha a szülök a gyerekek előtt beszélgetnek kiadásaikról, azokról a terveikről, amelyeknek a megvalósítása pénzbe kerül, akkor a gyerekek úgy nőnek fel, hogy ismerni fogják a pénz értékét. Ezen azt értem, hogy tudni fogják, hogy szüleik mennyit dolgoznak (hány napot, hónapot esetleg évet) ahhoz hogy a család el tudjon menni nyaralni, vagy a lakást egy szobával nagyobbra tudják cserélni. A gyerekeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ezeknek a javaknak pénzben kifejezhető értéke pontosan mennyi, vagyis mennyibe kerül a nyaralás, a lakás csere. Fontos, hogy ismerjék a rezsi kiadásokat is a gyerekek. Vagyis mennyibe kerül a víz, a villany, a gáz az élelmiszer és a ruházat amit a család elfogyaszt, megvesz.

 

A szemléletünkben nagyon fontos, hogy magának a pénznek is értéket tulajdonítsunk, megbecsüljük, vigyázzunk rá.

Ezzel a módszerrel elérhető, hogy a gyerekek is felmérik és kontrollálják saját kiadásaikat.

Az ember mintakövető, amit lát, tapasztal, azt fogja ő is csinálni.

A pénzhez való viszony határozza meg viselkedésünket.

Ha szeretjük a pénz, akkor igyekszünk megszerezni, szívesen dolgozunk magáért a pénzért is.

Vigyázunk rá, és gyűjtjük. Kicsi korban örömöt jelent az egyre hízó malacpersely, később pedig a szépen gyarapodó bankszámla.

Ha nem szeretjük a pénzt, akkor nem akarjuk megszerezni, nem a pénzért dolgozunk, és ha van pénzünk, igyekszünk minél előbb megszabadulni tőle. Ebből aztán egy furcsa pénzviszony vagy inkább pénziszony alakul ki az ilyen embereknél. Sosincs pénzük, és haragszanak magára a pénzre is. A takarékosság helyet is a spórolás szót használják, ami kellemetlen rossz érzéseket vált ki belőlünk.

Tud-e a magyar ember okosan költeni?

Van aki tud mert megtanulta, és van aki nem, mert nem volt alkalma megtanulni. Én azt tapasztalom, hogy azok a felnőttek akiknek sok pénzük van, nagyon megfontoltak a költésben. Ő rájuk nem jellemző az ötletszerű vásárlás, pénzköltés. Valójában ők ezt a szót nem is igen használják. Ők befektetne vagy beruháznak. Ők beruháznak egy fitness terem bérletbe, egy jó minőségű öltönybe, feltöltik az éléskamrát, még a szó használatuk is más mint akik könnyen költenek.

Ők a pénz gyűjtését, forgatását, fialtatását élvezik és nem az elköltését. Ők nem a látszatra adnak, mert „a pénz a csendet szereti”.

Gondolkodásunk megnyilvánul szóhasználatunkban, egészen másképpen fogalmaznak a költekező és emiatt sokszor pénzhiányban szenvedő és a takarékoskodó emberek.

költekezők szókészlete

takarékoskodók szókészlete

spórolunk

takarékoskodunk

pénzt költünk

pénzt fektetünk be

vásárolunk

beszerzünk

a legjobbat veszem

a megfelelőt veszem

nem telik, vagy telik rá

nem éri meg, megéri

a legújabbat

a beváltat, a tartósat

mit szólnak mások

nem érdekel más véleménye

 

Ami érdekes, hogyha változtatunk szóhasználatunkon, akkor a pénzhez való viszonyulásunk is megváltozik.

Tudatosak vagyunk-e a pénzköltés területén?

A tudatos, okos gazdálkodáshoz önismeretre is szükség van. Tudnunk kell magunkról, hogy mi motivál bennünket, mennyire csábulunk el a pénz költés lehetőségeinek.

Vannak akik hosszú távú játékosok. Vagyis ők képesek egy cél érdekében kitartóan dolgozni, pénzt termelni és gyarapítani. Vásárlásaik egy része pénztermelő beruházás. Őket nem érdekli a környezetük véleménye, nem fognak hozzányúlni a megtakarításaikhoz, bármilyen csábításnak vannak kitéve. Ugyanis a pénz, és a birtoklásából adódó biztonság örömmel tölti el őket.

Vannak akik könnyen elcsábulnak, ezért nekik olyan megtakarítási formát célszerű választani, amely lehetővé teszi a rendszeres, kis összegű takarékoskodást egy olyan számlán, amelyhez aztán csak egy bizonyos idő után tudnak hozzányúlni. Ezzel ki tudják küszöbölni a pénzhiány okozta bizonytalanságot és stresszt.

 

Fontos, hogy képesek legyünk az öngondoskodásra is, mint ahogyan ezt a tőlünk nyugatabbra lévő országokban megtanulták az emberek. Akkor van magasabb nyugdíjuk, vagy jobb betegellátásuk, ha ezt egyfajta rendszeres pénzfélretevéssel, vagy pénztermelő beruházással biztosítják maguknak.

Ha aktív időszakunkban a jövedelmünk 10%-át félre tesszük, akkor jól gazdálkodunk, és a pénzünkön túl, biztonságérzetünk is lesz, ami a pénznél is nagyobb érték.

De természetes, hogy nemcsak az időskorra és betegségre kell gondolnunk, hiszen 16 éveskor körül az még beláthatatlanul messzi van. A nagyobb vásárlásokra is csak úgy futja bevételeinkből, ha erre is tartalékolunk. Vagyis még 10 %-ot félreteszünk, a nagyobb beszerzésekre.

Amennyiben képesek vagyunk elfogadni, hogy a bevételeink 80%-át fordíthatjuk kiadásokra, akkor jól gazdálkodunk, ha ennek tudatában nézzük jövedelmünket, és tervezzük gazdálkodásunkat már serdülő kortól kezdve, akkor pénzügyeinket a „jut is- marad is” elven működtetjük.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kovacstunde.blog.hu/api/trackback/id/tr706666135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.