Hirdetés

HTML

Hirdetés

Kovács Tünde HR Blog

Tisztelt Látogató! Saját blogomban megjelenő írásaimmal célom, hogy közzétegyem tanácsadói tevékenységem során összegyűlt tapasztalataimat, meglátásaimat. 25 éve foglalkozom cégek szervezetfejlesztésével, vezetők és kulcspozícióban lévő munkatársak munkaköri készségeinek fejlesztésével. Megtiszteltetés számomra, ha egy-egy cikk elolvasása után úgy dönt, hogy azt közzéteszi és arra felhívja ismerősei figyelmét is, vagy ha megjelöli, hogy tetszik. Örömmel veszem, ha az egyes témákhoz kötődő gondolatait kommentekben leírja. Köszönettel: Kovács Tünde

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

agresszió (1) akarat (1) aktivitás (1) alkalmazkodás (1) Állásinterjú (1) andragógia (2) anyagi juttatások (1) anyavállalat (1) barndépítés (1) béremelés (1) béren kívüli juttatások (1) bérfeszültség (2) bérstratégia (1) beszerzés (2) bizalom (2) business (2) cégasszisztens (1) céges oktatások (1) Cégfejlesztés (4) cégvezetés (12) cég vezetés (1) coaching (1) Család (2) csalás (1) csapatmunka (2) csapatpszichológia (1) cselekvés (1) csoportkultúra (1) csoportmunka (1) dinamika (4) dinamizmus (2) Diploma (1) diplomások (3) döntés (2) edukáció (1) edukálás (1) egészség (1) együttműködés (1) Egzisztencia (1) egzisztencia (1) eladás (5) eladástechnika (1) életkor (1) elhelyezkedés (2) ellenőrzés hiánya (1) előmenetel (1) eredmény (1) értékek (1) Értékesítés (3) értékesítés (9) értékesítő (2) érzelmek (2) Európa (1) export (1) fejlesztés (2) fejlődés (1) fejvadászat (1) felnőttképzés (2) férfiak és nők a munkahelyen (1) fiata (1) fiatal (1) fiatalok (5) fluktuáció (1) foglalkoztatás (1) gazdálkodás (2) gazdaság (3) generációk (4) generációváltás (2) gesztusok (1) házasság (1) hiányszakma (1) higiénes kultúra (1) higiénia (1) hiperaktív (1) hírnévmenedzsment (1) hiúság (1) honlap (1) HR (11) humánerőforrás fejlesztés (1) humánpolitika (1) idősek (2) innováció (1) jövedelem különbségek (1) jövő (3) juttatások (1) kapcsolat (1) karrier (16) Karrier (1) karrier-portfólió (1) kényszteresség (1) képzés (4) képzés módszertan (1) kérdések (1) kereskedelem (2) keresztértékesítés (1) készségek (1) készségfejlesztés (1) Kéztartás (1) kiégés (2) kivándorlás (1) klikkesedés (1) költségcsökkentés (1) kommunikáció (3) kórházi fertőzés (1) középvezető (1) közönség kapcsolat (1) közösség (1) kreativitás (3) kultúra (1) leányvállalat (1) lélek (1) lélektan (1) lelkesedés (1) likviditás (1) magatartás (1) magyar munkakultúra (1) mánia (1) manipuláció (1) marketing (7) Maslow piramis (1) megszóllítás (1) megtévesztés (1) menedzserasszisztens (1) menedzsment (1) monotonitás (1) motiváció (11) mozdulatok (1) multinacionális vállalat (1) Munka (1) munka (13) munkabérek (1) munkaerőpiac (6) munkahelyek (4) munkaköri készségfejlesztés (2) munkakultúra (4) munkanélküliség (3) munkapszichológia (5) munkaszervezés (2) munkatárs betanítás (1) munkatárs kiválasztás (3) munkavállaló (3) munka pszichológia (1) nemzedékváltás (1) nonverbális kommunikáció (1) nyereség (1) oktatás (1) Önbizalom (1) öngondosk (1) öngondoskodás (2) önismeret (1) öreg (1) öregedés (1) párkapcsolat (4) pénz (1) PhD (1) pojektmenedzsment (1) PR (1) precizitás (1) projekt (1) pszichológia (6) racionalitás (1) reklám (1) reklámszöveg (1) reklámszövegírás (1) rugalmasság (2) rutin (1) sales (4) segítőtanácsadás (1) siker (2) sikerrecept (2) sorbanállás (1) stressz (1) személyiség. (1) személyiségfejlesztés (1) szervezés (1) szervezetfejlesztés (1) szociológia (1) szöveg (1) szükséglet (1) szükségletek hierarchiája (1) születés (1) szülők (1) tájékoztatás (1) takarítás (1) tanácsadás (1) tanulás (2) Tanulás (1) tapasztalat (1) tárgyalás (1) tehermentesítés (1) tehetség (1) tervezés (3) testbeszéd (1) törzsvevő (1) tréning (2) tudás (2) túlóra (1) ügyfél (2) ügyfélszolgálat (4) ujrakezdés (1) üzlet (5) Üzlet (4) üzleti tárgyalás (1) üzletkötés (5) üzletkötő (3) vállalatirányítás (8) vállalati képzések (2) vállalati oktatás (1) válság (1) válságkezelés (1) változtatás (2) várakoztatás (1) vásárlás (2) vendégmunka (1) vendégmunkás (1) verseny (1) vevő (1) Vevő (2) vevőkapcsolat (2) vevőszolgálat (1) Vezetés (3) vezetés (15) vezetésmódszertan (13) vezetőikommunikáció (2) website (1) y generáció (1) Y generáció (1) Z generáció (1) Címkefelhő

Állandó oldalak

Tegezve könnyebb - vagy mégsem?

2014.11.03. 09:20 Kovács Tünde

A megszólítás dilemmája!

A kisgyermekeknek természetes dolog, hogy a felnőttek tegezik őket, és ők is tegezhetnek mindenkit. Aztán  6-7 éves koruk körül egyszer csak a szülők elkezdik mondani, hogy úgy illik, hogy némely embereknél áttérjenek a magázódásra, és a felnőttek egy részét a napszaknak megfelelően köszöntsék, sőt ha igazán tisztelnek valakit annak „csókolom” -mal, vagy „kezét csókolom” -mal köszönjenek.

Ez megy is egy darabig, aztán az idő múlásával a lányok egyszer csak azzal a furcsa helyzettel találkoznak, hogy némely férfi már nekik köszön „kezét csókolom” - mal, a fiúk pedig, azt veszik észre, hogy a nők közül egyre többen szervusz helyet „jó napot kívánok” -kal viszonozzák köszönésüket. Ez a legtöbb fiatalban először zavart, meglepetést vált ki, de aztán egyre többször hallva, mindenki hozzászokik.  

 

Néhány életből vett példa, jól szemlélteti a tegeződés –magázódás megválasztásának nehézségeit, és az esetlegesen rossz döntésből adódó kapcsolati feszültségeket.

Mária a kollégája lányát Pannit, gyerekkora óta tegezte. Amikor Panni felnőtt ifjú hölgyként 10 évvel később újra találkozott Máriával. Természetesnek gondolta, hogy visszategezi őt, hiszen a munkahelyén is tegezte a Máriával hasonló korú munkatársait. Mária konzervatív asszony lévén, sértve érezte magát ebben a helyzetben.

Katalin 10 éve dolgozott egy multinacionális cégnél, a férfiakat magázta, a nőket tegezte. A cég szervezett egy csapatépítő tréninget, ahol a tréner felszólította a résztvevőket, hogy a jó kommunikáció érdekében mostantól tegezzék egymást. Katalin közel a nyugdíjhoz, úgy gondolta, hogy ő ennek a felhívásnak már nem képes, és nem is akar eleget tenni. Ennek az álláspontjának, hangot is adott, a tréner nem értette Katalin viselkedését.

Egyre természetesebb dolog, hogy az internet kommunikációs csatornáin tegeződő stílusban folyik a párbeszéd. Ebből eredően azonban a magyar kultúránkban számtalan furcsa, - időnként még kellemetlen – helyzet is adódik.

67 éves cégvezető ismerősöm, arról panaszkodott, hogy nem mer személyesen is megismerkedni legújabb törzsvevőivel. A közelmúltban ugyanis meglátogatta egyik törzsügyfelét, aki egy nagy állami intézmény beszerzési vezetője. A harmincas évek közepén járó hölgy rendszeresen e-mailen küldött megrendelést, és hozzá tegeződő stílusban írt kísérőlevelet, valamint többször beszéltek is telefonon hasonlóan közvetlen stílusban. Az első személyes találkozás azonban megrázó élmény volt mindkettejüknek. Ekkor derült ki a beszerzési vezető számára, hogy a partnercég igazgatója bizony az édesapjánál is jóval idősebb. Az üzleti kapcsolat erősítését célzó személyes találkozás során, pillanatok alatt megfagyott a levegő, és a feszültség feloldhatatlanná vált. Ezután a korábban jól működő üzleti kapcsolatba, bekerült a csalódottsággal vegyes kellemetlen élmény érzése, és rövidesen elkezdtek ritkulni a megrendelések is.

 

A 4 felsőfokú diplomával rendelkező 60 éves tanácsadó urat egy multi cég huszonéves vezetői asszisztense hívta fel telefonon, aki a kellemes fiatalos hang hallatán, azonnal tegezőre váltott, és egy személyes találkozót akart vele leegyeztetni. Amikor az úr megkérdezte, hogy megfelelne-e számára az ő cégének a tárgyalója, a fiatal  hölgy határozottan mondta, hogy „nekem úgy kényelmesebb, ha te jössz hozzánk”. Az úr fiatalos lendülettel megérkezett, és a hölgy igencsak zavarba jött. Egyértelművé vált, hogy ekkora életkor, és státuszbeli különbség esetén a további tegeződés neki nagyon nehézére esik.

Nemzetközi hírű gyógyászati intézményünk felvételi pultjánál álló idős hölgy, felháborodottan utasította vissza a  néni megszólítást, igaz hogy közel hetven éves, de kikérte magának a nénizést.

 

Általános iskolai tanító ismerősöm kérdezte, mit tegyen? - a tanítványainak a szülei közül, a legtöbben tegezik őt. Szeretné a három lépés távolságot fenntartani a szülőkkel, hogyan lehetséges ez ebben a viszonylatban?

A fenti példák kölcsönösen nehéz helyzetet jelentenek a benne szereplők számára. Mennyivel könnyebben boldogulnak azok az emberek, akik olyan helyen élnek, ahol csak egyféle megszólítási forma létezik.  

Mi is errefelé haladunk. A szabadidős tevékenységek csoportjaiban, az internet közösségi oldalain már 99 %-ban a tegeződő viszony terjedt el, és a versenyszférában is vannak cégek, ahol a munkatársak között a tegeződés kötelező. Ugyan akkor tapasztalunk ellenpéldákat is, az államigazgatás, az egészségügy, a fegyveres testületek hierarchikus felépítésében a feljebbvaló tegezése elfogadhatatlan, és a megszólításban is kifejeződik a tekintélyelvűség.

Anyanyelvünk sajátossága, hogy képesek vagyunk általa egymáshoz való viszonyunk árnyalt kifejezésére, s ha ez két ember viszonyában különböző álláspontot jelenít meg, kialakul közöttük ennek feszültsége, amely a kapcsolatot gyengíti.

Ha valamiért melléfogunk, fontos, hogy ezt érzékeljük, és a lehető leggyorsabban, határozottan, diplomatikusan, és barátságosan korrigáljuk.

15 komment

Címkék: kultúra kapcsolat generációk megszóllítás

A bejegyzés trackback címe:

https://kovacstunde.blog.hu/api/trackback/id/tr426760287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

padlogaz 2014.11.04. 06:53:36

abszolut tegezes parti vagyok, de nehogy mar a peldakban tobb helyen szereplo suttyo neveletlensegekre pont az egyseges tegezodes legyen a megoldas (adjon feloldozast).

funfun 2014.11.04. 06:56:08

Nem értem, miről szól a poszt azon kívül, hogy leírja a tegeződésből-magázódásból eredő problémákat. Legalább egy szubjektív javaslat lett volna benne - jó megoldás úgysincs.
Egyébként pont az egészségügy az, ahol legnagyobb divat a nénizés, bácsizás - ugye milyen rosszul esik a recepciós néninek, ha néninek szólítják! És a kedves beteg, a mondjuk 60 éves Kovács bácsi, vagy Kiss néni? Miért nem divat a Kovács úr? Nők udvarias megszólítása egyébként is probléma: Kissné asszony? De akkor is: tessék leszokni a nénizésről, bácsizásról.
Másik terület a sajtó: a 60 éves nénit megharapta a kutyája. Aha, de Medveczky Ilona nem néni, a 70 feletti színésznők sem nénik, Tordy Géza sem Tordy bácsi ha cikket írnak róla. Szóval van mit helyre tenni.
Az is furcsa, a poszt szerinti tanítónő 3 lépést akar tartani a szülőkkel. Miért is? Ezt sem értem egészen.
A csendőrpertu egyébként nagyon gusztustalan és modortalan dolog, ha mondjuk egy kórházban a főorvost magázzák, ő meg tegezi a fiatal orvosokat, nővéreket. Konkrétan hallottam, én voltam zavarban vizit alatt. Ha valaki nem hajlandó munkatársainak, beosztottjainak megengedni, hogy tegezzék, akkor magázza ő is a többieket. Elvégre nem őriztek együtt disznót a 20 éves gyakornokkal sem, akit egy hónapja még nem ismert.
A csendőrpertura egyetlen mentség van szerintem, ha valakit gyerekkora óta ismer egy felnőtt, mondjuk a szomszéd néni, akkor még elfogadható, hogy a 40 éves felnőtt magázva köszön a 70 évesnek, aki viszont tegezi őt.

flash.gordon · http://kulhonban.blogspot.co.at 2014.11.04. 06:57:53

Fontos a magyarban a magázás. Sok ember többet megenged magának tegezodve mint magazodva. De az tény, amit a cikk is jól érzékeltett, hogy sokszor csak megérzés alapján lehet eldönteni, hogy kit tegezzen sz ember és kit nem. Ez sok emberben gatlast szülhet ezért inkább nem kommunikál.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.11.04. 08:30:04

@flash.gordon:
"De az tény, amit a cikk is jól érzékeltett, hogy sokszor csak megérzés alapján lehet eldönteni, hogy kit tegezzen sz ember és kit nem."
A fanciáknál ezért jobb, ott nincs gond a magázásból, vagy éppen a köszönésből: akár két óvodás is köszönhet egymásnak úgy, hogy "Bon jour"...

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.11.04. 08:31:25

Emberek, a magázódás nem egyenlő a nénizéssel!
Attól, hogy magázol egy idősebb nőt, még nem kell feltétlenül nénizned, illetve attól, hogy egy hetvenéves ember megengedi neked, hogy tegezd, még nem kell lemondani a bácsizásról.

Mellesleg helyesírásilag át kéne nézni ezt a cikket.

Jumbóka · http://lepcsohazonkivul.blog.hu/ 2014.11.04. 09:47:49

Nyilván ebben a kérdésben sem lehet "Á"-t vagy "B" mondani, minden közeg más és más "rugalmasságot" kíván. Ha lehet én előnyben részesítem a tegeződést, de egy biztos. Tegeződve is lehet udvariasan beszélni, és magázódva is el lehet küldeni a másikat melegebb éghajlatra. Tehát nem ezen múlik...

Mérnork 2014.11.04. 09:49:30

"Általános iskolai tanító ismerősöm kérdezte, mit tegyen? - a tanítványainak a szülei közül, a legtöbben tegezik őt. Szeretné a három lépés távolságot fenntartani a szülőkkel, hogyan lehetséges ez ebben a viszonylatban?"
De rühellem az ilyen modoros idiótákat. Nem ilyen marhaságokkal kéne megpróbálni tekintélyt szerezni.
Néni - bácsizásról, azt mondjuk lehet viccesen is, volt hogy majd 20 évvel idősebb kollégám bácsizott engem, miközben tegeződtünk.

jet set 2014.11.04. 10:28:46

Ha Istent tegezem, akkor miért magázzak bárkit is? :-)
Az egyetemen az egyik tanár úgy oldotta meg a kis távolságtartást, hogy "Tanárúr" lett a neve, tehát nem illett azt mondani, hogy "Józsi, nézz ide!", de azt igen, hogy "Tanárúr, nézz ide!"

Balogh Torrente Tibi de la Omlás (törölt) 2014.11.04. 10:51:23

Nos, kezdjük azzal, hogy nekem például nem 7-6 éves koromban tanították meg a magázódást, mert pl. az óvónénit is magázni kellett.

A gond viszont azzal van, hogy még viszonylag fiatal felnőttként az ember rendszeresen eltérő normákba és elvárásokba ütközik, nem lehet előre kiszámítani, hogy adott személyt hogyan szólítsam meg, hogyan köszönjek neki, mert van aki tegeződést várna, és a magázódásra megsértődik, vagy magázódást vár el, és a tegeződésre megsértődik. Ez nálam sokszor komoly frusztrációt okoz, mert ugyan nekem teljesen jó bármilyen megszólítás, de amúgy sem vagyok jó kommunikációban, és eleve bátortalan vagyok, az ilyen dolgok csak még bátortalanabbá tesznek, sokszor félek, hogy bunkónak tartanak. Nem csak a tegeződés-magázódás ilyen, hanem pl. a nőknek köszönés, van akinek a "kezét csókolom" az elvárt, és a "jó napot" az már bunkó. Vagy ha egy idősnek tűnő hölgynek "csókolom"-al köszönök, a hölgy meg fiatalabbnak érzi magát, ezért megsértődik. Súlyosbítja a dolgot, hogy az emberek nem megmondják, hogy ezt sértőnek érzik, hanem magukban megsértődnek, és onnantól elvágtam magamat náluk, hátulról fúrnak, ahol tudnak.

Igazából ezért gondolom, hogy jobb lenne, ha csak egy fajta lenne, teljesen mindegy, hogy az magázódás vagy tegeződés. Mostanában a tegeződés terjed el jobban, szóval lehet tőlem az.

Balogh Torrente Tibi de la Omlás (törölt) 2014.11.04. 10:53:12

Ja, és az is kínos tud lenni, mikor egy 60 körüli, még nem nyugdíjas ember tegez, és nem tudom, hogy most ez csendőrpertu, vagy pertu akar lenni a részéről. Tudom, hogy a visszategeződés ilyenkor a korrekt, mert nekem nem egy gyerekkoromban megismert bácsi az illető, és az ő részéről inkorrekt lenne a csendőrpertu, de mégis én érzem magamat rosszul, ha nem veszi jó néven a visszategeződést.

Balogh Torrente Tibi de la Omlás (törölt) 2014.11.04. 10:53:54

@flash.gordon:
Szerintem magázódva is lehet pontosan ugyanolyan pofátlannak lenni, mint tegeződve.

@Hoppácska:
Ott a pont, mondjuk pont kölcsönös magázódás az egyetlen, ahol hülyén jön ki a nénizés, bácsizás, mert kölcsönös tegeződésnél például nem jön ki hülyén.

mcc 2017.01.25. 08:31:09

És fontos, hogy az energiáink legalább 10%-át erre fordítsuk, amíg az angolszászok termelnek.

kistukesz 2017.01.25. 08:31:25

A tegezés és magázás tényleg egy valós probléma és ebből nehezen fogunk kikecmeregni. Egyébként én tegezés párti vagyok, de a mai napig ahogy a cikkben is szerepel gondot okoz, hogy kinél alkalmazhatom.
Remélem a tegeződés felé fog elmozdulni a dolog. Mindig azt mondtam, hogy tegezve is lehet tisztelni a másikat és magázva is el lehet küldeni bizonyos helyekre.
Talán a gyerekekkel kellene kezdeni a tanítást, hogy tegezve tiszteljenek mindenkit és elfelejteni, a magázódást.
A gyerekek könnyen megszokják, de nekünk nem lesz egyszerű!

Mr. Közbiztonság Szilárd 2017.01.25. 08:31:32

Milyen szar lehet a svédeknek, hogy nincs magázás, csak tegezés. Távolságtartásra esély sincs, még a királyt is letegezheti egy taknyos kéregető is.

Bezzeg az angoloknál meg tegezés nincs, csak magázás, ezért olyan távolságtartóak is. Még a kutyát-macskát is magázzák.

(Aki eddig úgy tudta, hogy az angoloknál tegezés van, az bizony téved. A tegezés kiveszett, ma már csak vallási szövegekeben fordul elő a thou = te személyes névmás és annak esetei, úgymint thee, thy és thine (bár ez utóbbi már birtokos névmás).)