Ismerősöm arról beszélt, hogy jó lenne a 6 éves fia mellé, egy kistestvér, de a felesége mióta megszületett a gyerekük a kisfiúval alszik, és a házaséletük ezt nagyon megsínyli. Kezdetekben még valahogy csak megoldották a szeretkezést napközben, de egy idő óta már erre sem kerül sor, és házastársi kapcsolatuk egy baráti együttműködéshez hasonlít.
Amikor szóba kerül közöttük, hogy az ősszel már iskolába menő fiúnak a saját szobájában lenne a helye, és finoman ezt a gyermeküknek is mondogatják, óriási tiltakozással kerülnek szembe. Teljesen tanácstalanokká váltak, és úgy érzi, hogy a felesége valójában nem is igen akarja a fiától való elszakadást.
A helyzet kívülről nézve egyértelmű, a feleség a fia segítségével tartja távol magától a férjét.
Ha feltárják kapcsolatuk problémáit, és rendbe hozzák azt, a feleség fiához való viszonya is megváltozik és ez a fiára is nyugtatólag hat, minek következtében nem fog félni egyedül aludni a saját szobájában.
A gyerekek érzékenysége a kimondatlan vagy előlük eltitkolt szülőkapcsolati problémákra erősebb mint gondolnánk. Lehet, hogy a szülők még egymásnak sem merik bevallani, hogy közöttük valami nincsen rendben, amikor ezt már a gyerekek régen érzik, és elvesztik biztonságérzetüket. A rendezetlen házastársi kapcsolatok a gyerekeknek ártanak a legtöbbet. Még az egyszülős kapcsolat, vagy az elvált, de egymást tisztelő szülők is nagyobb biztonságot tudnak adni a gyerekeknek ennél.
A gyerek és szülő egymástól való leválásának évekig tartó folyamata van, ha ez nehezen megy, akkor a háttérben lelki sérülések, egymás iránti szeretetük tudatos, vagy tudattalan bizonytalansága húzódik meg.
A gyerek esti, éjszakai félelmei a biztonságérzet hiányából fakadnak. Ez egyik kifejezése annak, hogy nem biztos a szülő szeretetében, ezért éjszaka is maga mellet akarja tudni.
A problémája annak a párnak is ehhez a helyzethez nyúlik vissza, akik néhány hónappal ezelőtt költöztek össze. A férfi évekig tartó rossz házastársi kapcsolatot bontott fel, amelyben két gyermeke született. A hosszú ideig tartó válás és civakodás a gyerekekben állandó félelemérzést és bizonytalanságot okozott, amit úgy kezeltek, hogy az együtt töltött utolsó éveikben a kislány a férjjel a kisfiú pedig a feleséggel aludt.
Az élet fintora: az új kapcsolatban a problémák kiegyenlítettek, de mégis zavaróak. Ugyanis az új kapcsolat hölgy tagja szintén a lányával aludt mióta megszületett. Most viszont ez a helyzet komoly konfliktusokat eredményez, az időközben serdülő korba jutott gyerekek és a szüleik között.
A férfi kamasz leánya sírógörcsöt kapott, és úgy vágta az apja fejéhez: „Utálom a barátnődet, mert most már vele alszol!” A hölgy szintén kiskamasz lánya pedig este nem tud elaludni, hajnali 2-3 óra mire a fáradságtól mégis elbóbiskol, napközben pedig agresszív és semmi sem jó neki.
A két gyerek viszonya fele más. Van; amikor jól megvannak együtt, van ; amikor pedig bántják egymást, és ez egy napon belül is váltakozik.
Amikor a gyerekünk viselkedésében valamilyen rendellenes dolgot veszünk észre, akkor valójában nem a ő viselkedik a normálistól eltérően, hanem mi. A gyerek magatartása a szülői viselkedés tünete. Ha a gyereknél valami nincsen rendben, akkor a szülők egymáshoz és a gyerekükhöz való viszonyában hibádzik valami. Ezzel nem minden szülő akar szembesülni.
Néhány évvel ezelőtt érettségi találkozónkon fogalmazott vaskosan egy volt osztálytársam, aki egy szakiskola igazgatója volt. „Nagyon nehéz a mai pedagógusok dolga, mert a hülye szülök, hülye gyerekeit kell megtanítani és felkészíteni az életre. Amit ők nem tesznek meg, azt tőlünk várják.” Akkor ez a kijelentés nagyon megdöbbentett, de ha jobban meggondoljuk a jelentése: A gyerekek a szülök leképeződései, magatartásukkal közvetítik a szülök lelki problémáit. Ezért van az, hogy amikor a szülők elviszik a gyereküket nevelési tanácsadásra, akkor a tanácsadónak nem csak a gyerekkel van dolga, hanem a szülők magatartásának megváltozását is el kell érnie a gyerekükhöz és sok esetben egymáshoz. Sajnos ez az a pont, amikor a szülők jelentős része félbehagyja a terápiát. Úgy vélik, hogy a tanácsadó rosszul végzi a dolgát, nem a gyereket akarja megváltoztatni, hanem őket.