Hirdetés

HTML

Hirdetés

Kovács Tünde HR Blog

Tisztelt Látogató! Saját blogomban megjelenő írásaimmal célom, hogy közzétegyem tanácsadói tevékenységem során összegyűlt tapasztalataimat, meglátásaimat. 25 éve foglalkozom cégek szervezetfejlesztésével, vezetők és kulcspozícióban lévő munkatársak munkaköri készségeinek fejlesztésével. Megtiszteltetés számomra, ha egy-egy cikk elolvasása után úgy dönt, hogy azt közzéteszi és arra felhívja ismerősei figyelmét is, vagy ha megjelöli, hogy tetszik. Örömmel veszem, ha az egyes témákhoz kötődő gondolatait kommentekben leírja. Köszönettel: Kovács Tünde

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

agresszió (1) akarat (1) aktivitás (1) alkalmazkodás (1) Állásinterjú (1) andragógia (2) anyagi juttatások (1) anyavállalat (1) barndépítés (1) béremelés (1) béren kívüli juttatások (1) bérfeszültség (2) bérstratégia (1) beszerzés (2) bizalom (2) business (2) cégasszisztens (1) céges oktatások (1) Cégfejlesztés (4) cégvezetés (12) cég vezetés (1) coaching (1) Család (2) csalás (1) csapatmunka (2) csapatpszichológia (1) cselekvés (1) csoportkultúra (1) csoportmunka (1) dinamika (4) dinamizmus (2) Diploma (1) diplomások (3) döntés (2) edukáció (1) edukálás (1) egészség (1) együttműködés (1) egzisztencia (1) Egzisztencia (1) eladás (5) eladástechnika (1) életkor (1) elhelyezkedés (2) ellenőrzés hiánya (1) előmenetel (1) eredmény (1) értékek (1) Értékesítés (3) értékesítés (9) értékesítő (2) érzelmek (2) Európa (1) export (1) fejlesztés (2) fejlődés (1) fejvadászat (1) felnőttképzés (2) férfiak és nők a munkahelyen (1) fiata (1) fiatal (1) fiatalok (5) fluktuáció (1) foglalkoztatás (1) gazdálkodás (2) gazdaság (3) generációk (4) generációváltás (2) gesztusok (1) házasság (1) hiányszakma (1) higiénes kultúra (1) higiénia (1) hiperaktív (1) hírnévmenedzsment (1) hiúság (1) honlap (1) HR (11) humánerőforrás fejlesztés (1) humánpolitika (1) idősek (2) innováció (1) jövedelem különbségek (1) jövő (3) juttatások (1) kapcsolat (1) karrier (16) Karrier (1) karrier-portfólió (1) kényszteresség (1) képzés (4) képzés módszertan (1) kérdések (1) kereskedelem (2) keresztértékesítés (1) készségek (1) készségfejlesztés (1) Kéztartás (1) kiégés (2) kivándorlás (1) klikkesedés (1) költségcsökkentés (1) kommunikáció (3) kórházi fertőzés (1) középvezető (1) közönség kapcsolat (1) közösség (1) kreativitás (3) kultúra (1) leányvállalat (1) lélek (1) lélektan (1) lelkesedés (1) likviditás (1) magatartás (1) magyar munkakultúra (1) mánia (1) manipuláció (1) marketing (7) Maslow piramis (1) megszóllítás (1) megtévesztés (1) menedzserasszisztens (1) menedzsment (1) monotonitás (1) motiváció (11) mozdulatok (1) multinacionális vállalat (1) Munka (1) munka (13) munkabérek (1) munkaerőpiac (6) munkahelyek (4) munkaköri készségfejlesztés (2) munkakultúra (4) munkanélküliség (3) munkapszichológia (5) munkaszervezés (2) munkatárs betanítás (1) munkatárs kiválasztás (3) munkavállaló (3) munka pszichológia (1) nemzedékváltás (1) nonverbális kommunikáció (1) nyereség (1) oktatás (1) Önbizalom (1) öngondosk (1) öngondoskodás (2) önismeret (1) öreg (1) öregedés (1) párkapcsolat (4) pénz (1) PhD (1) pojektmenedzsment (1) PR (1) precizitás (1) projekt (1) pszichológia (6) racionalitás (1) reklám (1) reklámszöveg (1) reklámszövegírás (1) rugalmasság (2) rutin (1) sales (4) segítőtanácsadás (1) siker (2) sikerrecept (2) sorbanállás (1) stressz (1) személyiség. (1) személyiségfejlesztés (1) szervezés (1) szervezetfejlesztés (1) szociológia (1) szöveg (1) szükséglet (1) szükségletek hierarchiája (1) születés (1) szülők (1) tájékoztatás (1) takarítás (1) tanácsadás (1) tanulás (2) Tanulás (1) tapasztalat (1) tárgyalás (1) tehermentesítés (1) tehetség (1) tervezés (3) testbeszéd (1) törzsvevő (1) tréning (2) tudás (2) túlóra (1) ügyfél (2) ügyfélszolgálat (4) ujrakezdés (1) Üzlet (4) üzlet (5) üzleti tárgyalás (1) üzletkötés (5) üzletkötő (3) vállalatirányítás (8) vállalati képzések (2) vállalati oktatás (1) válság (1) válságkezelés (1) változtatás (2) várakoztatás (1) vásárlás (2) vendégmunka (1) vendégmunkás (1) verseny (1) vevő (1) Vevő (2) vevőkapcsolat (2) vevőszolgálat (1) Vezetés (3) vezetés (15) vezetésmódszertan (13) vezetőikommunikáció (2) website (1) Y generáció (1) y generáció (1) Z generáció (1) Címkefelhő

Állandó oldalak


Hiperaktív felnőttek

2014.04.07. 10:00 Kovács Tünde

Hiperaktivitásról az elmúlt 35 évben egyre többet hallani az iskolai nevelés során. A pedagógia azokat a gyerekeket nevezi hiperaktívnak, akik lényegesen élénkebbek társaiknál. Gyorsabban fogják fel a környezet ingereit, gyorsabb a reakció időjük és rövid ideig képesek egy dologra koncentrálni, figyelni. Ezek a gyerekek speciális foglalkozást és foglalkoztatást igényelnek, és külön feladat a csoportban való beintegrálásuk, a többiekkel való együttműködésük elérése. Közülük jó néhányan már felnőttek, beléptek a munkavilágába, feltéve, ha képesek voltak önmaguknak megfelelő feladatkört találni.

Online life concept. Business Woman looking upwards while workin

A hiperaktivitás azonban nem csak gyermekkorban alakul ki, hanem a felnőttkor bármely időszakában. Ilyenkor hosszabb időn keresztül felpörgetett állapotba kerül az egyén.

Kiváltó okai lehetnek:

  • személyközi feladatok megterhelő mennyisége,
  • tartós stressz,
  • teljesítmény kényszer,
  • verseny kényszer,
  • megfelelési kényszer,
  • státuszvesztéstől való félelem,
  • elfojtás,
  • gyógyszer,
  • drog.

Személyközi feladatokat a vezetők, értékesítők, ügyfélszolgálati munkakörben dolgozók végeznek. Ezek azok a munkakörök, ahol az emberek saját személyiségüket is eszközként használják az eredmény elérésének érdekében. Ez azt jelenti, hogy amikor valakinek más emberekkel kell saját gondolatait megértetni, elfogadtatni, őket cselekvésre késztetni, saját személyiségének erejét, képességeit, készségeit veti be a másik emberrel való kapcsolatának alakítására, ezáltal céljai elérésére.

A tartós stressz származhat a személyiség idegen feladatok végzéséből, az ön és munkaszervezési problémákból, a saját értékrenddel ütköző elvárások teljesítéséből, a személyes érdekütközésekből. Ezeket a stresszorokat az érintett személy munkaterápiával oldja, amiből egy idő után hiperaktivitás keletkezhet.

A teljesítmény kényszer akkor alakul, ki amikor valaki úgy érzi, hogy az elvárásoknak normál, egészséges munkatempóban nem tud eleget tenni, ezért egy fokozott tempóra kapcsol.

A versenykényszer hatása a magyar kultúrában sajátos formát ölt. Az igazi elismerés csak az első helyezetnek jár, és mindenki más kudarcként éli meg az elért eredményét. A megszégyenülés kivédése érdekében aktivizálódik a személy.

A megfelelési kényszer a munkatársak, vezetők, partnerek jóindulatának, támogatásának, a velük kialakult jó kapcsolat elvesztésének veszély érzetéből ered. Ekkor igyekezete egyre fokozódik, ami egy határon túl kényszeressé válhat.

Státuszvesztéstől való tartás során az egyén azért aktivizálódik, a kívánatosnál nagyobb mértékben, hogy kioltsa az alacsonyabb beosztásba való visszacsúszás, vagy a munkahely elvesztéstől való félelmét. Kis vállalkozások vezetői az eddig elért egzisztenciális helyzetük elvesztését féltik, és kerülhetnek állandóan felpörgetett állapotba.

Az elfojtás aktivizáló hatása pótcselekvések tömkelegében nyilvánulhat meg. Ilyenkor az egyén nem mer szembesülni a valóságos problémával, helyzetével, figyelmét és energiáját pótcselekvésekkel köti le.

A hiperaktivitás szélsőséges formája esetén, az érintett csekély eredményt produkálva nyüzsög, nem képes egy feladatban tartósan elmélyedni, azt végig csinálni. A dolgok felületén mozog, gyakori a hibázás, a sok félbemaradt feladat, a teljesítés nélküli ígéret, az érzelmi túlreagálás. Mivel a hiperaktív ember tempója gyorsabb a munkatársai tempójánál, ezért türelmetlen és nehezen tud másokkal együttműködni, ez rombolja emberi kapcsolatait.

A szélsőségesen hiperaktív emberek extrém sportokat űznek, párhuzamos párkapcsolatokat tartanak fenn, folyamatosan keresik a feszültséget kiváltó eseményeket maguk körül. Jellemző még rájuk, hogy az átlag ember számára megfelelő érzelmi impulzusok náluk hatástalanok, az élményekből nagyobb dózisokat igényelnek.

Computer error 

 

A fokozott késztetés az egyénnél egy idő után előidézi, először az energikus és enervált állapotok váltakozását, végül pedig a kiégést.

Mivel a munkahelyen is vannak kiváltó tényezői a hiperaktivitásnak, ezért érdemes oda figyelni az okokra, és magára a jelenségre is. Ha idejében segítjük a rizikófaktornak kitett munkatársakat, a folyamat visszafordítható és az eredeti egyensúlyi állapot visszaállítható.

 

Szólj hozzá!

Címkék: verseny mánia hiperaktív kiégés aktivitás kényszteresség

Hiányszakma lett az értékesítő és az üzletkötő

2014.03.17. 10:00 Kovács Tünde

Az elmúlt 3 év alatt egyre több HR-es és cég tulajdonos panaszolja, hogy rendkívül nehéz az értékesítői munkakörök betöltése, megfelelő szakemberekkel. Jelentkezők még csak vannak, de amikor elkezdik a beérkezett önéletrajzokat minősíteni, alig találnak olyat, amelynek íróját a személyes elbeszélgetésre érdemes behívni. A beszélgetések pedig legtöbb esetben kölcsönös csalódással zárulnak.

 

2010-ben egy külföldi érdekeltségű felnőttképzési intézmény oktatás szervezői munkakört hirdetett meg betöltésre. A kiírásban egyértelműen le volt írva, hogy képzési programok értékesítéséről van szó és a feladat: cégek vezetőinek, HR munkatársainak a felkeresése, az Iskola és szakjainak a bemutatása, a képzésekre hallgatók jelentkezésének elérése. A felhívásra több százan jelentkeztek többségében pedagógusok. Az iskola vezetés úgy döntött, hogy közülük 35 főt behív csoportos tájékoztatásra, amelynek keretein belül részletesen ismertetik a munkakör részfeladatait és díjazását. A 60 perces tájékoztatást azzal fejezték be, hogy szünetet tartanak és a szünet után azokkal szeretnének beszélgetni akik a munkakör részletes megismerése után is úgy gondolják, hogy szeretnének oktatásszervezők lenni. A 30 jelenlévőből 3 ember maradt ott személyes megbeszélésre.

A 23 évvel ezelőtt a piacgazdaságra való áttérés megnyitotta az értékesítési csatornákat és a cégek saját maguk akár közvetlenül is eladhatták termékeiket. A globalizáció következtében hazánkba települt külföldi cégek leányvállalatai, és a fejlődésnek indult magyar kisvállalatok igényelték a működésükhöz szükséges eszközöket, berendezéseket szolgáltatásokat. Ebből következően a 90-es évek elején viszonylag könnyű volt eladni.

A magánszemélyek vásárlási kedve is hirtelen magasra szökött. A hiánygazdaság után, szédítő volt az árubőség, és az eladásokban közreműködő emberek készségessége.

Az értékesítői szakma divattá vált. Csábító volt a gyors siker elérése, és a viszonylag magas kereseti lehetőség. Sokan tértek át erre a foglalkozásra a diplomás emberek közül is. 10 éves szárnyalás után a kétezres évek elején érezhetővé vált a szakma népszerűségének stagnálása, de nyílt egy újabb siker terület a pénzügyi szolgáltatások értékesítésének lehetőségével. Ezzel párhuzamosan az értékesítőkkel szemben egyre nőttek a teljesítmény elvárások, s ha valaki magas jövedelemre akart szert tenni, gyakran 10-12 órát kellett dolgoznia. A 2008-ban elindult gazdasági hanyatlást az ágazat úgy próbálta kezelni, hogy az értékesítőkkel szembeni követelményeket magasabbra emelte, és bizonyos területek még a manipulatív technikák bevetésétől sem riadt vissza.

1991-ben az egyik biztosító társaság televíziós reklámkampányában ígéretet tett, hogy „rövidesen felkeressük”. Amikor megjelentek első ügynökeik, a családok el voltak bűvölve, hogy valóban felkeresték őket. Manapság amint kiderül, hogy ilyen vagy hasonló célú látogató érkezett hozzánk, azonnal hárítunk.

A gazdasági konjunktúra felszippantotta a munkaerőpiacról azokat az embereket, akik személyiségüknél fogva képesek voltak az értékesítői feladatok eredményes ellátására. A külső vagy belső motivációból eredő több éven keresztül tartó teljesítmény kényszer, a kiégésükhöz vezetett. Ezek az emberek mostanra kifáradtak, kiégtek, ha még értékesítői munkakörben dolgoznak, akkor a túlélésre játszanak. Meglévő ügyfeleik körében és a cégnél amelynek alkalmazottai, őrzik fáradságos munkával megszerzett pozíciójukat. Akiknek valamilyen oknál fogva megszűnt a státuszuk, olyan mentális állapotban vannak, hogy már nem képesek, nehezebb körülmények között újra a nulláról kezdeni, ezért más munkaterületen igyekeznek elhelyezkedni.

Az eredményes értékesítési munkához sajátos személyiség vonásokra van szükség, ezek közül a 12 legfontosabb a következő:

1)       ismeretlen személyek megszólításának, megnyerésének képessége,

2)       a másik személyre való gyors ráhangolódás képessége,

3)       egyenrangú kapcsolat megteremtésének képessége,

4)       manipuláció felismerésének és kezelésének képessége,

5)       tárgyalási képesség,

6)       önszervezés és időgazdálkodás képessége,

7)       asszertív érdekérvényesítés képessége,

8)       kényes helyzetekben diplomatikus viselkedés képessége,

9)       a bizalom kialakításának képessége,

10)   ön és ember ismeret,

11)   lelki kiegyensúlyozottság,

12)   a visszautasítások kezelésének képessége mentális szinten.

 

Ezek a képességek a személyiség érése során alakulnak ki, és csiszolódnak egyre magasabb szintűvé, amelyhez időre van szükség.

Akiben ezek a képességek alacsony szinten vannak, ők más munkaterületen tudnak eredményesek lenni, és azt mondják hogy semmi pénzért sem ügynökösködnének.

A jelenleg a munkaerő piacon hiány van az értékesíteni képes személyekből, és amíg ez a hiány betöltődik egy újabb generációval az legalább 3-6 év. Ennek a hiánynak a pótlását segítjük Üzletkötő képzéseinkkel.

 

Szólj hozzá!

Címkék: karrier business értékesítés sales kiégés üzletkötés értékesítő üzletkötő hiányszakma