Hirdetés

HTML

Hirdetés

Kovács Tünde HR Blog

Tisztelt Látogató! Saját blogomban megjelenő írásaimmal célom, hogy közzétegyem tanácsadói tevékenységem során összegyűlt tapasztalataimat, meglátásaimat. 25 éve foglalkozom cégek szervezetfejlesztésével, vezetők és kulcspozícióban lévő munkatársak munkaköri készségeinek fejlesztésével. Megtiszteltetés számomra, ha egy-egy cikk elolvasása után úgy dönt, hogy azt közzéteszi és arra felhívja ismerősei figyelmét is, vagy ha megjelöli, hogy tetszik. Örömmel veszem, ha az egyes témákhoz kötődő gondolatait kommentekben leírja. Köszönettel: Kovács Tünde

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

agresszió (1) akarat (1) aktivitás (1) alkalmazkodás (1) Állásinterjú (1) andragógia (2) anyagi juttatások (1) anyavállalat (1) barndépítés (1) béremelés (1) béren kívüli juttatások (1) bérfeszültség (2) bérstratégia (1) beszerzés (2) bizalom (2) business (2) cégasszisztens (1) céges oktatások (1) Cégfejlesztés (4) cégvezetés (12) cég vezetés (1) coaching (1) Család (2) csalás (1) csapatmunka (2) csapatpszichológia (1) cselekvés (1) csoportkultúra (1) csoportmunka (1) dinamika (4) dinamizmus (2) Diploma (1) diplomások (3) döntés (2) edukáció (1) edukálás (1) egészség (1) együttműködés (1) egzisztencia (1) Egzisztencia (1) eladás (5) eladástechnika (1) életkor (1) elhelyezkedés (2) ellenőrzés hiánya (1) előmenetel (1) eredmény (1) értékek (1) Értékesítés (3) értékesítés (9) értékesítő (2) érzelmek (2) Európa (1) export (1) fejlesztés (2) fejlődés (1) fejvadászat (1) felnőttképzés (2) férfiak és nők a munkahelyen (1) fiata (1) fiatal (1) fiatalok (5) fluktuáció (1) foglalkoztatás (1) gazdálkodás (2) gazdaság (3) generációk (4) generációváltás (2) gesztusok (1) házasság (1) hiányszakma (1) higiénes kultúra (1) higiénia (1) hiperaktív (1) hírnévmenedzsment (1) hiúság (1) honlap (1) HR (11) humánerőforrás fejlesztés (1) humánpolitika (1) idősek (2) innováció (1) jövedelem különbségek (1) jövő (3) juttatások (1) kapcsolat (1) Karrier (1) karrier (16) karrier-portfólió (1) kényszteresség (1) képzés (4) képzés módszertan (1) kérdések (1) kereskedelem (2) keresztértékesítés (1) készségek (1) készségfejlesztés (1) Kéztartás (1) kiégés (2) kivándorlás (1) klikkesedés (1) költségcsökkentés (1) kommunikáció (3) kórházi fertőzés (1) középvezető (1) közönség kapcsolat (1) közösség (1) kreativitás (3) kultúra (1) leányvállalat (1) lélek (1) lélektan (1) lelkesedés (1) likviditás (1) magatartás (1) magyar munkakultúra (1) mánia (1) manipuláció (1) marketing (7) Maslow piramis (1) megszóllítás (1) megtévesztés (1) menedzserasszisztens (1) menedzsment (1) monotonitás (1) motiváció (11) mozdulatok (1) multinacionális vállalat (1) munka (13) Munka (1) munkabérek (1) munkaerőpiac (6) munkahelyek (4) munkaköri készségfejlesztés (2) munkakultúra (4) munkanélküliség (3) munkapszichológia (5) munkaszervezés (2) munkatárs betanítás (1) munkatárs kiválasztás (3) munkavállaló (3) munka pszichológia (1) nemzedékváltás (1) nonverbális kommunikáció (1) nyereség (1) oktatás (1) Önbizalom (1) öngondosk (1) öngondoskodás (2) önismeret (1) öreg (1) öregedés (1) párkapcsolat (4) pénz (1) PhD (1) pojektmenedzsment (1) PR (1) precizitás (1) projekt (1) pszichológia (6) racionalitás (1) reklám (1) reklámszöveg (1) reklámszövegírás (1) rugalmasság (2) rutin (1) sales (4) segítőtanácsadás (1) siker (2) sikerrecept (2) sorbanállás (1) stressz (1) személyiség. (1) személyiségfejlesztés (1) szervezés (1) szervezetfejlesztés (1) szociológia (1) szöveg (1) szükséglet (1) szükségletek hierarchiája (1) születés (1) szülők (1) tájékoztatás (1) takarítás (1) tanácsadás (1) Tanulás (1) tanulás (2) tapasztalat (1) tárgyalás (1) tehermentesítés (1) tehetség (1) tervezés (3) testbeszéd (1) törzsvevő (1) tréning (2) tudás (2) túlóra (1) ügyfél (2) ügyfélszolgálat (4) ujrakezdés (1) Üzlet (4) üzlet (5) üzleti tárgyalás (1) üzletkötés (5) üzletkötő (3) vállalatirányítás (8) vállalati képzések (2) vállalati oktatás (1) válság (1) válságkezelés (1) változtatás (2) várakoztatás (1) vásárlás (2) vendégmunka (1) vendégmunkás (1) verseny (1) vevő (1) Vevő (2) vevőkapcsolat (2) vevőszolgálat (1) vezetés (15) Vezetés (3) vezetésmódszertan (13) vezetőikommunikáció (2) website (1) y generáció (1) Y generáció (1) Z generáció (1) Címkefelhő

Állandó oldalak


Tegezve könnyebb - vagy mégsem?

2014.11.03. 09:20 Kovács Tünde

A megszólítás dilemmája!

A kisgyermekeknek természetes dolog, hogy a felnőttek tegezik őket, és ők is tegezhetnek mindenkit. Aztán  6-7 éves koruk körül egyszer csak a szülők elkezdik mondani, hogy úgy illik, hogy némely embereknél áttérjenek a magázódásra, és a felnőttek egy részét a napszaknak megfelelően köszöntsék, sőt ha igazán tisztelnek valakit annak „csókolom” -mal, vagy „kezét csókolom” -mal köszönjenek.

Ez megy is egy darabig, aztán az idő múlásával a lányok egyszer csak azzal a furcsa helyzettel találkoznak, hogy némely férfi már nekik köszön „kezét csókolom” - mal, a fiúk pedig, azt veszik észre, hogy a nők közül egyre többen szervusz helyet „jó napot kívánok” -kal viszonozzák köszönésüket. Ez a legtöbb fiatalban először zavart, meglepetést vált ki, de aztán egyre többször hallva, mindenki hozzászokik.  

 

Néhány életből vett példa, jól szemlélteti a tegeződés –magázódás megválasztásának nehézségeit, és az esetlegesen rossz döntésből adódó kapcsolati feszültségeket.

Mária a kollégája lányát Pannit, gyerekkora óta tegezte. Amikor Panni felnőtt ifjú hölgyként 10 évvel később újra találkozott Máriával. Természetesnek gondolta, hogy visszategezi őt, hiszen a munkahelyén is tegezte a Máriával hasonló korú munkatársait. Mária konzervatív asszony lévén, sértve érezte magát ebben a helyzetben.

Katalin 10 éve dolgozott egy multinacionális cégnél, a férfiakat magázta, a nőket tegezte. A cég szervezett egy csapatépítő tréninget, ahol a tréner felszólította a résztvevőket, hogy a jó kommunikáció érdekében mostantól tegezzék egymást. Katalin közel a nyugdíjhoz, úgy gondolta, hogy ő ennek a felhívásnak már nem képes, és nem is akar eleget tenni. Ennek az álláspontjának, hangot is adott, a tréner nem értette Katalin viselkedését.

Egyre természetesebb dolog, hogy az internet kommunikációs csatornáin tegeződő stílusban folyik a párbeszéd. Ebből eredően azonban a magyar kultúránkban számtalan furcsa, - időnként még kellemetlen – helyzet is adódik.

67 éves cégvezető ismerősöm, arról panaszkodott, hogy nem mer személyesen is megismerkedni legújabb törzsvevőivel. A közelmúltban ugyanis meglátogatta egyik törzsügyfelét, aki egy nagy állami intézmény beszerzési vezetője. A harmincas évek közepén járó hölgy rendszeresen e-mailen küldött megrendelést, és hozzá tegeződő stílusban írt kísérőlevelet, valamint többször beszéltek is telefonon hasonlóan közvetlen stílusban. Az első személyes találkozás azonban megrázó élmény volt mindkettejüknek. Ekkor derült ki a beszerzési vezető számára, hogy a partnercég igazgatója bizony az édesapjánál is jóval idősebb. Az üzleti kapcsolat erősítését célzó személyes találkozás során, pillanatok alatt megfagyott a levegő, és a feszültség feloldhatatlanná vált. Ezután a korábban jól működő üzleti kapcsolatba, bekerült a csalódottsággal vegyes kellemetlen élmény érzése, és rövidesen elkezdtek ritkulni a megrendelések is.

 

A 4 felsőfokú diplomával rendelkező 60 éves tanácsadó urat egy multi cég huszonéves vezetői asszisztense hívta fel telefonon, aki a kellemes fiatalos hang hallatán, azonnal tegezőre váltott, és egy személyes találkozót akart vele leegyeztetni. Amikor az úr megkérdezte, hogy megfelelne-e számára az ő cégének a tárgyalója, a fiatal  hölgy határozottan mondta, hogy „nekem úgy kényelmesebb, ha te jössz hozzánk”. Az úr fiatalos lendülettel megérkezett, és a hölgy igencsak zavarba jött. Egyértelművé vált, hogy ekkora életkor, és státuszbeli különbség esetén a további tegeződés neki nagyon nehézére esik.

Nemzetközi hírű gyógyászati intézményünk felvételi pultjánál álló idős hölgy, felháborodottan utasította vissza a  néni megszólítást, igaz hogy közel hetven éves, de kikérte magának a nénizést.

 

Általános iskolai tanító ismerősöm kérdezte, mit tegyen? - a tanítványainak a szülei közül, a legtöbben tegezik őt. Szeretné a három lépés távolságot fenntartani a szülőkkel, hogyan lehetséges ez ebben a viszonylatban?

A fenti példák kölcsönösen nehéz helyzetet jelentenek a benne szereplők számára. Mennyivel könnyebben boldogulnak azok az emberek, akik olyan helyen élnek, ahol csak egyféle megszólítási forma létezik.  

Mi is errefelé haladunk. A szabadidős tevékenységek csoportjaiban, az internet közösségi oldalain már 99 %-ban a tegeződő viszony terjedt el, és a versenyszférában is vannak cégek, ahol a munkatársak között a tegeződés kötelező. Ugyan akkor tapasztalunk ellenpéldákat is, az államigazgatás, az egészségügy, a fegyveres testületek hierarchikus felépítésében a feljebbvaló tegezése elfogadhatatlan, és a megszólításban is kifejeződik a tekintélyelvűség.

Anyanyelvünk sajátossága, hogy képesek vagyunk általa egymáshoz való viszonyunk árnyalt kifejezésére, s ha ez két ember viszonyában különböző álláspontot jelenít meg, kialakul közöttük ennek feszültsége, amely a kapcsolatot gyengíti.

Ha valamiért melléfogunk, fontos, hogy ezt érzékeljük, és a lehető leggyorsabban, határozottan, diplomatikusan, és barátságosan korrigáljuk.

15 komment

Címkék: kultúra kapcsolat generációk megszóllítás