Hirdetés

HTML

Hirdetés

Kovács Tünde HR Blog

Tisztelt Látogató! Saját blogomban megjelenő írásaimmal célom, hogy közzétegyem tanácsadói tevékenységem során összegyűlt tapasztalataimat, meglátásaimat. 25 éve foglalkozom cégek szervezetfejlesztésével, vezetők és kulcspozícióban lévő munkatársak munkaköri készségeinek fejlesztésével. Megtiszteltetés számomra, ha egy-egy cikk elolvasása után úgy dönt, hogy azt közzéteszi és arra felhívja ismerősei figyelmét is, vagy ha megjelöli, hogy tetszik. Örömmel veszem, ha az egyes témákhoz kötődő gondolatait kommentekben leírja. Köszönettel: Kovács Tünde

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

agresszió (1) akarat (1) aktivitás (1) alkalmazkodás (1) Állásinterjú (1) andragógia (2) anyagi juttatások (1) anyavállalat (1) barndépítés (1) béremelés (1) béren kívüli juttatások (1) bérfeszültség (2) bérstratégia (1) beszerzés (2) bizalom (2) business (2) cégasszisztens (1) céges oktatások (1) Cégfejlesztés (4) cégvezetés (12) cég vezetés (1) coaching (1) Család (2) csalás (1) csapatmunka (2) csapatpszichológia (1) cselekvés (1) csoportkultúra (1) csoportmunka (1) dinamika (4) dinamizmus (2) Diploma (1) diplomások (3) döntés (2) edukáció (1) edukálás (1) egészség (1) együttműködés (1) egzisztencia (1) Egzisztencia (1) eladás (5) eladástechnika (1) életkor (1) elhelyezkedés (2) ellenőrzés hiánya (1) előmenetel (1) eredmény (1) értékek (1) Értékesítés (3) értékesítés (9) értékesítő (2) érzelmek (2) Európa (1) export (1) fejlesztés (2) fejlődés (1) fejvadászat (1) felnőttképzés (2) férfiak és nők a munkahelyen (1) fiata (1) fiatal (1) fiatalok (5) fluktuáció (1) foglalkoztatás (1) gazdálkodás (2) gazdaság (3) generációk (4) generációváltás (2) gesztusok (1) házasság (1) hiányszakma (1) higiénes kultúra (1) higiénia (1) hiperaktív (1) hírnévmenedzsment (1) hiúság (1) honlap (1) HR (11) humánerőforrás fejlesztés (1) humánpolitika (1) idősek (2) innováció (1) jövedelem különbségek (1) jövő (3) juttatások (1) kapcsolat (1) karrier (16) Karrier (1) karrier-portfólió (1) kényszteresség (1) képzés (4) képzés módszertan (1) kérdések (1) kereskedelem (2) keresztértékesítés (1) készségek (1) készségfejlesztés (1) Kéztartás (1) kiégés (2) kivándorlás (1) klikkesedés (1) költségcsökkentés (1) kommunikáció (3) kórházi fertőzés (1) középvezető (1) közönség kapcsolat (1) közösség (1) kreativitás (3) kultúra (1) leányvállalat (1) lélek (1) lélektan (1) lelkesedés (1) likviditás (1) magatartás (1) magyar munkakultúra (1) mánia (1) manipuláció (1) marketing (7) Maslow piramis (1) megszóllítás (1) megtévesztés (1) menedzserasszisztens (1) menedzsment (1) monotonitás (1) motiváció (11) mozdulatok (1) multinacionális vállalat (1) Munka (1) munka (13) munkabérek (1) munkaerőpiac (6) munkahelyek (4) munkaköri készségfejlesztés (2) munkakultúra (4) munkanélküliség (3) munkapszichológia (5) munkaszervezés (2) munkatárs betanítás (1) munkatárs kiválasztás (3) munkavállaló (3) munka pszichológia (1) nemzedékváltás (1) nonverbális kommunikáció (1) nyereség (1) oktatás (1) Önbizalom (1) öngondosk (1) öngondoskodás (2) önismeret (1) öreg (1) öregedés (1) párkapcsolat (4) pénz (1) PhD (1) pojektmenedzsment (1) PR (1) precizitás (1) projekt (1) pszichológia (6) racionalitás (1) reklám (1) reklámszöveg (1) reklámszövegírás (1) rugalmasság (2) rutin (1) sales (4) segítőtanácsadás (1) siker (2) sikerrecept (2) sorbanállás (1) stressz (1) személyiség. (1) személyiségfejlesztés (1) szervezés (1) szervezetfejlesztés (1) szociológia (1) szöveg (1) szükséglet (1) szükségletek hierarchiája (1) születés (1) szülők (1) tájékoztatás (1) takarítás (1) tanácsadás (1) tanulás (2) Tanulás (1) tapasztalat (1) tárgyalás (1) tehermentesítés (1) tehetség (1) tervezés (3) testbeszéd (1) törzsvevő (1) tréning (2) tudás (2) túlóra (1) ügyfél (2) ügyfélszolgálat (4) ujrakezdés (1) Üzlet (4) üzlet (5) üzleti tárgyalás (1) üzletkötés (5) üzletkötő (3) vállalatirányítás (8) vállalati képzések (2) vállalati oktatás (1) válság (1) válságkezelés (1) változtatás (2) várakoztatás (1) vásárlás (2) vendégmunka (1) vendégmunkás (1) verseny (1) vevő (1) Vevő (2) vevőkapcsolat (2) vevőszolgálat (1) Vezetés (3) vezetés (15) vezetésmódszertan (13) vezetőikommunikáció (2) website (1) Y generáció (1) y generáció (1) Z generáció (1) Címkefelhő

Állandó oldalak


A magyar kórházak balkáni állapotai. A tisztaság, kultúra - nem pedig pénz kérdése

2017.12.31. 15:30 Kovács Tünde

 

Az utóbbi 3 hónapban két közeli ismerősöm kapott kórházi fertőzést, sajnos az egyik már nem él, a másik pedig küzd az egészségéért. Mind a ketten a sebészi gyakorlatban rutinnak számító műtéten estek keresztül, a műtét sikerült, de valami legyőzhetetlen fertőzés áldozataivá váltak.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, az elmúlt néhány évben hazánkban többen haltak meg kórházi fertőzésben, mint közlekedési balesetben.

Édesanyám koránál és egészségi állapotánál fogva az utóbbi években többször volt különböző kórházakban. Legutóbb 2016 tavaszán és őszén két térdműtéten esett keresztül. A műtéttel, és az azt követő rehabilitációval együtt, több mint 15 hetet töltött kórházban. Ennek kapcsán látogatóként és „önkéntes ápolóként” magam is meggyőződhettem a hazai egészségügyben uralkodó higiénés állapotokról.

Az első ami szembetűnt, hogy az orvosok a vizit alkalmával kézmosás nélkül érintkeznek egymás után a betegekkel. De nem csak a vizit során marad el a kézmosás, a kórházi kezelést megelőző és az azt követő ambuláns vizsgálatok esetén is úgy váltották egymást a berendelt betegek, hogy az orvosok jelentős része nem tartotta szükségesnek a kézmosást, ugyan akkor megfogta, megtapogatta a beteg testrészt. A kézmosás, vagy gumikesztyű használat ezek szerint nincs előírva, az orvos maga dönti el, hogy él-e vele vagy sem?

Képtalálat a következőre: „hospital cleaning”

 

A kórházak tisztántartásáról külön e célra szakosodott takarítócégek gondoskodnak. Akik pályázat és körültekintő kiválasztási procedúrán keresztül nyerik el egy-egy intézmény megbízását. Ennek ellenére takarítási szaktudásuk komoly kívánnivalót hagy maga után. Kérdés, hogy minek alapján dönt az igazgatóság, amikor kiválasztja a számára legmegfelelőbbet?

Kívülről úgy tűnik az egész rendszer kaotikus, a takarítást végző személyzet vezetői nincsenek jelen a munkavégzés helyszínén, így nincs aki ellenőrizze, új munkába állók esetén betanítsa az alkalmazottakat. Az osztályos főorvos vagy főnővér nem utasíthatja a takarító személyzetet, azok független, párhuzamos szervezeti egységet képeznek. A kórháznak nem munkavállalói,ott csupán szolgáltatást nyújtanak. Így fordulhat elő, hogy ha valamit mégis csak kérnek tőlük, egyszerűen azt kapják válaszul, hogy „ nem az én dolgom, ez nincs benne a feladatkörömbe, vagy szóljon a főnökömnek”, aki persze az osztályos dolgozók számára legtöbbször nevenincs ember és elérhetetlen.

Amit nap mint nap tapasztaltam: ha egy beteg eltávozott jöttek a nővérek ágyat húzni. Lecserélték a lepedőt, a párna és paplanhuzatot, majd egy aerosoles palackból körülbelül másfél méter magasságból fertőtlenítőszerrel lespriccelték az ágyat és a mellette álló éjjeliszekrényt. A szerrel nem spóroltak, a szomszédos ágyon fekvő betegekre is jutott a permetből. Majd távoztak, a kórteremben pedig ott maradtak a fertőtlenítő permettől trüsszögő és köhécselő betegek. Sem az éjjeliszekrényt, sem az ágyat előtte nem tisztították át. Az ágyak kerekeinek fém foglalatainál több éves, kérgesre keményedett szösz-mösz és por lerakodás képződött.

Képtalálat a következőre: „hospital cleaning”

 

A három ágyas kórteremhez tartozó fürdőszoba is siralmas állapotban volt, pedig látszott rajta, hogy csak néhány éve készült. A WC bűzelzáró része a tisztítás hiányában teljesen fekete volt, az ajtót nem lehetett a kórterem felé nyitva tartani mert dőlt befelé a szennyszag. A fürdőszobában lévő betegfürdetést segítő kerekes segédeszközök ragadtak a kosztól, ezért látszott rajtuk, hogy hosszú ideje senki sem használja, riasztó állapotuk miatt. Pedig nagyon okos, ügyes kis berendezések voltak. Valószínű igen drága beszerzési áron kerültek a kórházba, de tisztántartás hiányában rövid időn belül hasznavehetetlenné váltak.

A takarító személyzet minden nap - beleértve hétvégét is - két alkalommal megjelent a kórtermi szemeteseket üríteni. De hogy a munkaszervezéssel komoly gondok vannak, az abból is látszott, hogy 5 percen belül 3 ember jött ugyan azt a szemetes tartályt kiüríteni. A betegek ilyenkor kedvesen közölték az újonnan érkezővel, hogy az előbb már kiürítették.

Érdekes módszerrel történt a padló mosás is. Erre hétköznaponként egyszer került sor, hétvégén kimaradt. Egy vödörvízbe valamilyen fertőtlenítő szert öntöttek és a nyeles felmosóval bőségesen átvizezték a padlót, amit aztán ott hagytak megszáradni. Amikor a betegek szóvá tették, hogy tóval áll a víz a kórteremben, azt felelték, hogy ez az előírás. A vizezést nem előzte meg söprés vagy bármilyen portalanítás, ezért a kosz az ágyak alatt és a sarokban vastag lerakódást képezett.

Képtalálat a következőre: „hospital cleaning”

 

Egyik alkalommal, szombaton délután édesanyámnál, a sebből kivezetett váladék tartálya felborult, és tartalmának egy része kiömlött. Ez hétfőig a padlóra száradt, és az előzőekben leírt módon lett „fertőtlenítve” de nem felmosva. Sajnos ugyan ez történt akkor is, amikor esetenként vizelet vagy más szennyeződés került a padlóra.

Amikor a higiénés állapotokat jeleztük a főnővérnek, - már csak azért is mert a rehabilitáció alatt a szobáért az OTP egészségpénztári tagságom finanszírozásával felárat fizettünk – ő hálásan megköszönte, hogy jeleztük a problémát, és megígérte, hogy intézkedik. Sajnos ezt követően változást nem észleltünk. A hűtőszekrényben az előzőbeteg ételének foltjait, a mosdó fölötti tükrön lévő maszatokat néhány nap elteltével énnekem kellett letisztítani.

A takarító személyzet továbbra is csak a szemetes ürítését és a padló vizezéses fertőtlenítését tekintette feladatának.

Véleményem szerint a kórházi higiénia nem pénzkérdés, a rendszer működésének a hibája, ami nélkülözi a jó munkaszervezést és a következetes, rendszeres ellenőrzést.

Ha a szállodaipar gyakorlatát nézzük, ott az egyes területek tisztántartására külön technológiai leírások vannak, amelynek része, hogy mit, mivel, milyen sorrendben és hogyan kell takarítani. Erre a csoportvezetője - aki maga is végez takarítási feladatot, csak alacsonyabb szobaszámot kell teljesítenie – minden új belépőt betanít, és elkészülés után minden egyes helyiséget ellenőriz.

Megdöbbentő volt látni, hogy a drága berendezési tárgyak, betegellátási segédeszközök a karban- és tisztán tartás hiányában hogyan mennek idő előtt tönkre, és hogyan lehet a kórház a fertőzések melegágya.

1 komment

Címkék: takarítás higiénia munkaszervezés kórházi fertőzés vezetésmódszertan ellenőrzés hiánya higiénes kultúra

Tudunk-e egészségesen megöregedni? - A költségcsökkentések hatása a munkavállalókra

2015.02.12. 14:50 Kovács Tünde

 

„A magyar ember szeret dolgozni!” - állítjuk magunkról, ugyan akkor több multi cég központjában megkérdőjelezik ezt a kijelentésünket, amikor a magyar leányvállalatok teljesítményét vizsgálják.

A kérdés az, hogy valójában ki mit tekint jó teljesítménynek, és ki hogyan értelmezi a munkát?

  1. Képtalálat a következőre: „performance”

Ha a munkában eltöltött idő mennyiségét tekintjük kétségtelen, hogy Európában a legtöbbet dolgozó nemzetek között helyezkedünk el. Ha az előforduló hiba százalék oldaláról vizsgáljuk mindezt, már más a helyzet.

Az újonnan alakuló kisvállalkozások 80 % -ában a tulajdonosok 10-16 órát is képesek cégük fejlesztésével foglalkozni naponta, amíg kitartó munkával körülbelül 10-15 év alatt sikerül oly mértékben megszilárdítani cégüket, hogy megengedhetik maguknak a lazítást. Ilyenkor visszaveszik munkatempójukat, és lassúbb ütemre kapcsolnak.

Alkatrészgyártó és beszállító cégeknél is gyakran tapasztaljuk, hogy a megrendelések mennyisége befolyásolja a túlórák számát. A napi 8 órában elérhető gyártási kapacitások időnként kevésnek bizonyulnak, és túlórákkal hidalják át a többletmunka igényt.

A kereskedelemben a profit megtartás, vagy növekedés recesszió idején a költségek csökkentésével érhető el. Ennek részét képezik a munkaszervezési intézkedések, létszámcsökkentések, majd ezt követően a megmaradt állomány túlóráinak a megnövekedése.

  1. Képtalálat a következőre: „performance”

Mennyit képes egy ember dolgozni? Meddig növelhető a munka mennyisége egy emberre vetítve? Ez a munkaszervezés témaköre. Kétség kívül jobb szervezéssel, esetenkénti túlórákkal, lehet költséget megtakarítani, de csak egy bizonyos határig. Hogy ki mennyi pluszmunkát bír el, és időben mennyi ideig az egyénenként különböző.

Elkészült projekt utóelemzését végeztük, egy multi cég magyar leányvállalatánál. A cég ipari rendszereket telepít. A telepítés megkezdésekor a technikusok elkezdik a munkát, és napi 14-16 órát dolgoznak. Kisebb megrendeléseknél, egy nap addig dolgoznak, amíg a munkával készen lesznek, ha ez az ország másik végén van, az utazást is beleszámítva a munkában töltött idő akár a 20 órát is elérheti. Természetesen, ha ebből kivonjuk az úton töltött 6 órát, akkor a cég számára a profitot hozó munkaidő csupán 14 óra.

Cégszinten a projekt sikeres minősítést kapott; a munka elkészült a vállalt határidőre, a költségek alacsonyak voltak, az elvárt profit realizálódott. A tesztüzem alatt csupán 3 alkalommal kellett még kiszállni, és néminemű korrekciókat végezni.

Amikor meg kérdeztem, hogy miként végezték volna ugyan ezt a feladatot az anyavállalat dolgozói Németországban a válasz a következő volt: "A német technikusok 4 órakor abba hagyják a munkát és másnap folytatják. Ott a legritkább esetben túlóráznak, és akkor is maximum fél vagy egy órát. Ott a vállalási szerződések lehetővé teszik a normál munkamenetet."

Korábban már írtam a német és a magyar munkakultúra sajátosságairól.Ezt azért is fontos ismernünk, mert Magyarország gazdaságpolitikailag egyre inkább német hatás alatt van.

Mennyire terhelhető a munkavállaló? Mi az-az egészséget még nem károsító munkamennyiség, és ebből eredő stressz szint, amennyit elbír valaki?

A 9. és 10. órában már senkitől sem várható el ugyan olyan koncentráció és teljesítmény mint az első néhány órában. A fáradság egyértelmű jelei rövidtávon:

  • hibák számának növekedése,
  • ingerlékenység,
  • kreativitás lecsökkenése,
  • rossz döntések,
  • balesetek.
  1. Képtalálat a következőre: „performance”

Ha a túlzott terhelés tartóssá válik egy vállalat munkatársainál, az alábbi jelenségekkel találkozunk:

  • állandósult feszült hangulat, rossz munkahelyi légkör,
  • kommunikáció alacsony szintje,
  • gyakori összeütközések, konfliktusok,
  • munkahelyi intrikák számának növekedése,
  • betegállományban töltött napok növekedése,
  • emelkedő fluktuáció.

Tartós terhelés alatt, az egyénnél a fáradságérzés állandósul, előbb utóbb jönnek a betegségek, a szervezet gyorsan elhasználódik.

Ha összességében nézzük a hazánkban egyre fokozódó túlmunka hatását, hosszútávon negatív eredményekkel kell számolnunk egyéni, és cégszinten egyaránt.

Szólj hozzá!

Címkék: vezetés cégvezetés túlóra munkaszervezés költségcsökkentés Cégfejlesztés magyar munkakultúra