Hirdetés

HTML

Hirdetés

Kovács Tünde HR Blog

Tisztelt Látogató! Saját blogomban megjelenő írásaimmal célom, hogy közzétegyem tanácsadói tevékenységem során összegyűlt tapasztalataimat, meglátásaimat. 25 éve foglalkozom cégek szervezetfejlesztésével, vezetők és kulcspozícióban lévő munkatársak munkaköri készségeinek fejlesztésével. Megtiszteltetés számomra, ha egy-egy cikk elolvasása után úgy dönt, hogy azt közzéteszi és arra felhívja ismerősei figyelmét is, vagy ha megjelöli, hogy tetszik. Örömmel veszem, ha az egyes témákhoz kötődő gondolatait kommentekben leírja. Köszönettel: Kovács Tünde

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

agresszió (1) akarat (1) aktivitás (1) alkalmazkodás (1) Állásinterjú (1) andragógia (2) anyagi juttatások (1) anyavállalat (1) barndépítés (1) béremelés (1) béren kívüli juttatások (1) bérfeszültség (2) bérstratégia (1) beszerzés (2) bizalom (2) business (2) cégasszisztens (1) céges oktatások (1) Cégfejlesztés (4) cégvezetés (12) cég vezetés (1) coaching (1) Család (2) csalás (1) csapatmunka (2) csapatpszichológia (1) cselekvés (1) csoportkultúra (1) csoportmunka (1) dinamika (4) dinamizmus (2) Diploma (1) diplomások (3) döntés (2) edukáció (1) edukálás (1) egészség (1) együttműködés (1) egzisztencia (1) Egzisztencia (1) eladás (5) eladástechnika (1) életkor (1) elhelyezkedés (2) ellenőrzés hiánya (1) előmenetel (1) eredmény (1) értékek (1) Értékesítés (3) értékesítés (9) értékesítő (2) érzelmek (2) Európa (1) export (1) fejlesztés (2) fejlődés (1) fejvadászat (1) felnőttképzés (2) férfiak és nők a munkahelyen (1) fiata (1) fiatal (1) fiatalok (5) fluktuáció (1) foglalkoztatás (1) gazdálkodás (2) gazdaság (3) generációk (4) generációváltás (2) gesztusok (1) házasság (1) hiányszakma (1) higiénes kultúra (1) higiénia (1) hiperaktív (1) hírnévmenedzsment (1) hiúság (1) honlap (1) HR (11) humánerőforrás fejlesztés (1) humánpolitika (1) idősek (2) innováció (1) jövedelem különbségek (1) jövő (3) juttatások (1) kapcsolat (1) Karrier (1) karrier (16) karrier-portfólió (1) kényszteresség (1) képzés (4) képzés módszertan (1) kérdések (1) kereskedelem (2) keresztértékesítés (1) készségek (1) készségfejlesztés (1) Kéztartás (1) kiégés (2) kivándorlás (1) klikkesedés (1) költségcsökkentés (1) kommunikáció (3) kórházi fertőzés (1) középvezető (1) közönség kapcsolat (1) közösség (1) kreativitás (3) kultúra (1) leányvállalat (1) lélek (1) lélektan (1) lelkesedés (1) likviditás (1) magatartás (1) magyar munkakultúra (1) mánia (1) manipuláció (1) marketing (7) Maslow piramis (1) megszóllítás (1) megtévesztés (1) menedzserasszisztens (1) menedzsment (1) monotonitás (1) motiváció (11) mozdulatok (1) multinacionális vállalat (1) munka (13) Munka (1) munkabérek (1) munkaerőpiac (6) munkahelyek (4) munkaköri készségfejlesztés (2) munkakultúra (4) munkanélküliség (3) munkapszichológia (5) munkaszervezés (2) munkatárs betanítás (1) munkatárs kiválasztás (3) munkavállaló (3) munka pszichológia (1) nemzedékváltás (1) nonverbális kommunikáció (1) nyereség (1) oktatás (1) Önbizalom (1) öngondosk (1) öngondoskodás (2) önismeret (1) öreg (1) öregedés (1) párkapcsolat (4) pénz (1) PhD (1) pojektmenedzsment (1) PR (1) precizitás (1) projekt (1) pszichológia (6) racionalitás (1) reklám (1) reklámszöveg (1) reklámszövegírás (1) rugalmasság (2) rutin (1) sales (4) segítőtanácsadás (1) siker (2) sikerrecept (2) sorbanállás (1) stressz (1) személyiség. (1) személyiségfejlesztés (1) szervezés (1) szervezetfejlesztés (1) szociológia (1) szöveg (1) szükséglet (1) szükségletek hierarchiája (1) születés (1) szülők (1) tájékoztatás (1) takarítás (1) tanácsadás (1) Tanulás (1) tanulás (2) tapasztalat (1) tárgyalás (1) tehermentesítés (1) tehetség (1) tervezés (3) testbeszéd (1) törzsvevő (1) tréning (2) tudás (2) túlóra (1) ügyfél (2) ügyfélszolgálat (4) ujrakezdés (1) Üzlet (4) üzlet (5) üzleti tárgyalás (1) üzletkötés (5) üzletkötő (3) vállalatirányítás (8) vállalati képzések (2) vállalati oktatás (1) válság (1) válságkezelés (1) változtatás (2) várakoztatás (1) vásárlás (2) vendégmunka (1) vendégmunkás (1) verseny (1) vevő (1) Vevő (2) vevőkapcsolat (2) vevőszolgálat (1) vezetés (15) Vezetés (3) vezetésmódszertan (13) vezetőikommunikáció (2) website (1) y generáció (1) Y generáció (1) Z generáció (1) Címkefelhő

Állandó oldalak


A magyarországi humánpolitika két ellentétes iránya

2014.10.29. 07:00 Kovács Tünde

 

A humánerőforrás szervezésének és gazdálkodásnak ma Magyarországon két markánsan elkülönülő irányzata alakult ki. Mindkét formának vannak a munkáltató és a munkavállaló oldaláról nézve is előnyei és hátrányai. Bármelyik HR politikát folytatja egy cég az ezen a területen dolgozó szakemberek komoly szakértelemmel kell, hogy rendelkezzenek annak érdekében, hogy az előnyöket maximálisan ki tudják aknázni, a hátrányokat pedig minimálisra tudják csökkenteni.

Az egyik irányzat az amerikai, a másik pedig az európai és japáni típusú HR politika.

Az amerikai típusú HR tevékenység onnan kapta a nevét, hogy az amerikai nagyvállalatok kezdték alkalmazni ezt a módszert először. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az USA-ban kizárólagosan ezt a formát találjuk a munkaerő szervezésére, ott is vannak területek, kisebb vállalatok, államigazgatási intézmények, ahol továbbra is a hagyományos európai modell működik. 

Az amerikai típusú HR politika lényege, hogy viszonylag rövid, átlagban maximum 6 év az az időszak amennyit egy munkavállaló eltölt egy cégnél, és utána megy egy másik vállalthoz. A vállalat egy belépő új munkatárssal már a felvételkor érzékelteti a karrierpálya ívelésének lehetőségét és időbeliségét. A munkavállaló számára tudott tény, hogy ha jól teljesít a munka végzés és önfejlesztés területén, akkor milyen előrelépési lehetőségei vannak cégen belül, mi az a legmagasabb státusz ameddig feljuthat. Az előrejutás, viszonylag gyors 3-6 hónaponként is lehetőség van magasabb pozíciót elérni, ami rendkívül motiváló hatású a dolgozók részére.

Ez azonban feltételezi, hogy az egyes posztok feladatkörei könnyen elsajátíthatók, vagyis a munkafolyamatok oly mértékben kidolgozottak és leegyszerűsítettek, amelynek elsajátítása csupán néhány hetet igényel. Az egyéni ösztönzést a magasabb poszttal járó magasabb bér jelenti, a motivációt pedig a versenyhelyzet generálja. Egy ilyen munkahelyi légkörben a munkavállalóra az individuális szemlélet jellemző, ezért ennek tompítására folyamatosan szükségesek az együttműködést a csapatlégkört létrehozó és fenntartó intézkedések.

Az európai és japáni HR politika a munkavállalóval lényegesen hosszabb távban gondolkodik mint az amerikai. Akár egész munkahelyi karrierpályáját egy cégnél tölthetik valaki, és a hűséget értéknek tekinti. Ennek oka, hogy a munka feladatok elsajátítása bonyolultságuknál fogva egyes területeken 1-től akár 3 év is lehet. A karrierlétrán való előrejutás feltétele gyakran a poszt megüresedése, amire éveket, extrém esetben akár évtizedet is várni kell. A bonyolult munkafolyamatok elvégzésénél a több éves gyakorlás nélkülözhetetlen, ezért a gazdaságos működtetéshez a munkavállaló megtartása, hosszú betanulási idő után megszerzett tudásának tapasztalatának felhasználása szükséges. A bérekben megjelenő ösztönzés összefügghet a munkahelyen eltöltött idő hosszával, vagyis aki régebben dolgozik egy cégnél ugyan abban a munkakörben, annak magasabb az alapbére. A motivációban komoly szerepet kap a jó munkahelyi légkör, a versengésmentes együttműködés, a szeretetteljes családias hangulat, és az ennek nyomán automatikusan megjelenő csapatlégkör. A munkavállalókra ilyen munkahelyi légkör esetén a csoportközpontú gondolkodás és magatartás a jellemző.

 

Manapság azzal is találkozhatunk, hogy egy munkahelyen belül működik mind a két irányzat.

Az egyszerűbb munkakörök amerikai HR politika szerint kerülnek betöltésre és az itt dolgozókat is így kezelik, míg a kulcs pozíciókban az európai vagy japáni HR szemlélet jelenik meg. Ennek komoly hátránya, a két kultúra nehéz összeegyeztethetősége, és az ebből keletkező feszültségek egész szervezetre kiterjedő teljesítményt csökkentő hatása.

Szólj hozzá!

Címkék: karrier munkavállaló humánpolitika munkahelyek foglalkoztatás HR

Magyar diplomások vendégmunkásként külföldön

2014.03.06. 10:00 Kovács Tünde

A magyarokat szívesen foglalkoztatják vendégmunkásként. Előnyük, hogy fehérek, intelligensek. Az alábbi írásom előtt fiatal és idősebb diplomásokkal beszélgettem, akik hosszabb-rövidebb idő óta külföldön dolgoznak.

 

Melinda, 27 éves, egy skóciai szálloda recepciósa, 4 éve dolgozik kint.

Hogyan kerültél ki?

A BGF Szálloda, Vendéglátás és Idegenforgalmi szakán végeztem. Hónapokig küldtem az önéletrajzomat különféle helyekre, de csak bejelentetlen, alkalmi munkákat találtam Magyarországon. Ezután döntöttem úgy, hogy kimegyek.

Mennyi idő alatt találtál munkát magadnak?

Fél nap alatt. Angliában nincs külön vendéglátó-ipari képzés, ezért szívesen fogadják az ilyen végzettségű fiatalokat. Az is segített, hogy egy olyan szállodalánc hoteljébe pályáztam, amilyennek Magyarországon is van szállodája, és én ott voltam gyakornok.

Milyen kint a munkarend?

Nagyon kötött, és pontosan betartják az előírásokat. A munkavállalókat bejelentik, és csak a jogszabályoknak megfelelő számú munkaórában foglalkoztatják őket. Senki sem kockáztatja meg a szabálytalan foglalkoztatást, és az ezzel járó büntetést.

Miért tisztelik ennyire a foglalkoztatási szabályokat?

Angliában más értékek, normák vannak, mint nálunk. Úgy gondolkoznak, hogy ha valakit túlóráztatnak, akkor az egy másik embertől veszi el a munkalehetőséget.

Milyen a vezetői kontroll?

Folyamatos. A WC kivételével minden be van kamerázva, a kamerákat pedig központilag figyelik. Lehet, hogy az adott munkahelytől több ezer km távolságban nézett valaki engem. Ha pedig valaki leállt beszélgetni, utána előfordult, hogy jött a figyelmeztető telefon vagy email.

Egyedül vagy magyar vendégmunkás ebben a szállodában?

Nem, rajtam kívül a szobaasszonyok között is van jónéhány magyar, cseh és lengyel nő. Ők idősebbek, általában ötvenesek. A többségük szintén diplomás, akik otthon már nem kapnak munkát. Itt szívesen alkalmazzák őket, mert fehérek, jó megjelenésűek és intelligensek.

 

 

Vivien, 35 éves, angol-magyar szakos tanár. Több, mint 10 éve dolgozik egy szállodahajókat üzemeltető társaságnál.

Miért döntöttél úgy, hogy külföldön vállalsz munkát?

Évekig óraadó tanárként dolgoztam iskolákban, de sehol nem kerültem státuszba. Délutánonként pedig nyelvtanítást vállaltam. Rohangáltam egyik tanítványtól a másikig, de nem tudtam annyi pénzt összeszedni, hogy önerővel, hitellel legalább egy kis lakást megvehessek magamnak. Ekkor döntöttem úgy, hogy megpróbálom a hajózást.

Hogyan kezdődött a külföldi munkavállalásod?

Egy közvetítői irodán keresztül találtam helyet. Először takarítóként alkalmaztak, de így is lényegesen többet kerestem, mint itthon, és megvolt a teljes ellátásom is.

Még mindig ugyan annál a cégnél dolgozol. Hogy alakult az előmeneteled?

9 hónapig voltam takarító, utána szoba asszony lettem több mint 3 évig, majd csoportvezető, de ekkor még nekem is voltak szobáim, amiket takarítani kellett ugyanúgy, mint a beosztottaimnak. 3 éve pedig kineveztek regionális főnöknek. Ez azt jelenti, hogy 6 szállodahajó takarításának a megszervezése és felügyelete tartozik hozzám, ami az európai vizeken közlekedik.

Ez mit jelent pontosan?

Ez azt jelenti, hogy ingázom a kikötők között. Pontos terv szerint megyek egyik hajóról a másikra.

Hogyan?

Vonattal vagy repülővel attól függően, hogy melyik közlekedési forma a legkedvezőbb időben és költségben. Azt kell választanom, amelyik a legolcsóbb, de a lényeg, hogy pontosan ott legyek.

Milyenek a teljesítmény elvárások?

Nagyon magasak, ezért végzik fiatal vendégmunkások ezt a munkát. Közülük sem sokan bírják! Nehéz a bezártságot elviselni. Nekünk akkor kell mindent rendbe tenni, amikor a vendégek várost néznek.

Magánélet?

Nincs.

Akkor mi van?

Már van egy szép lakásom Budapesten.

 Ági, 56 éves, 3 diplomája van, óraadóként egyetemen is tanított.

Mióta vagy vendégmunkás Angliában?

Eddig egy évet töltöttem kint. Eredetileg csak átmeneti megoldásként gondolkodtam a kinti munkavállalásban, de úgy látom, hogy hosszabb lesz az angliai tartózkodásom, mint terveztem.

Mi késztetett rá, hogy ilyen döntést hozz?

A kényszer. Régen egy nagyvállalatnál dolgoztam. A cég új igazgatója lecserélte a felsővezetői kört, aminek én is tagja voltam. Az utolsó 10 évem folyamatos munkakereséssel telt el, de csak szerződéses megbízatásaim voltak.

Mennyi idő alatt találtál kint munkát?

Hat nap alatt. Pedig kint sem jó a helyzet! Sok a közép-európai vendégmunkás: magyarok, szlovákok és (a legtöbben) lengyelek.

Hogyan sikerült munkát találnod?

Beadtam az önéletrajzomat egy munkaközvetítő céghez, ahol egy héttel későbbre ígértek visszajelzést. De, ekkorra már találkoztam egy fiatal magyar lánnyal, aki ajánlott egy kávéházat azzal, hogy próbálkozzak ott munkát keresni. Szerencsém volt. Éppen akadt egy üres hely, és felvettek.

Mit éreztél ekkor?

Örömet, hogy van munkám és keresek annyit, amennyiből megélek. Eközben otthon is ki tudtam adni a lakásomat, ami további jövedelmet biztosított a számomra!

Neked több diplomád is van, sőt, még egyetemen is oktattál. Miért ezen a szinten kerested a munkát?

Mert egy vendégmunkásnak csak ezen a szinten lehet az angol munkaerőpiacra belépni. Ez akkor is így van, ha diplomás, vagy akár többdiplomás. A másik ok pedig az volt, hogy szembe kellett néznem azzal a ténnyel is, hogy már nem tartozom a fiatalok közé.

Nem lógtál ki a sorból, hiszen a megjelenéseddel, kommunikációddal inkább a vendégek csoportjába vagy sorolható?

De, kilógtam. Voltak vendégek, akik meg-megszólítottak, pedig a felszolgáláshoz kötődő kommunikáción túl tiltották a vendégekkel való beszélgetést. Többen érdeklődtek, honnan származom, és mivel foglalkoztam korábban.

Milyen volt a munka intenzitása?

Számunkra kegyetlen. A kávéházban 30 perc pihenő volt engedélyezve egy műszakban. Ott nem látni álló, beszélgető felszolgálókat, kisegítőket. A munkaszervezés elérte azt a fokot, hogy mindig volt tennivaló: takarítás, rakodás, csinosítás.

Milyenek a vezetők?

Ha valaki valamit jól csinál, akkor azonnal pozitív visszajelzést kap. Tanítják, segítik, biztatják az új belépőt. A cél, hogy a lehető legrövidebb időn belül elsajátítsa a munka minden csínját-bínját. Tisztában vannak azzal, hogy ha valaki jó kedvű, akkor jobban is teljesít.

Milyenek a bérek?

Minden munkakörnek értéke van. Ez az érték a fizetésben, óradíjban kerül kifejezésre. Nincs fizetésemelés, bármennyire is igyekszik valaki. Ha nem tetszik az, amennyit azért a munkáért fizetnek, akkor el lehet menni. Majd lesz más, aki elvállalja ugyanannyiért.

Milyenek a munkatársak egymással?

A létszám annyira szűkös, illetve az egy személyre jutó teljesítmény-elvárások olyan magasak, hogy csak a munkával kapcsolatban van idő kommunikálni. Egy csoport pedig csak abban az esetben tudja a felé támasztott követelményeket teljesíteni, ha tagjai összedolgoznak, vagyis szükség szerint besegítenek egymásnak.

Milyen gondolattal jöttél haza?

Sok jó hír jutott el hozzánk a médián keresztül. Bizakodva jöttem haza: azt hittem, hogy javult a munkaerő-piaci helyzet és már itthon fogok tudni munkát találni. Ezzel szemben a helyzetet most még rosszabbnak látom.

Vissza mész?

Kénytelen vagyok.

 

 

Szilveszter, 49 éves, korábban egy kaszinó igazgatója volt,  másfél évvel ezelőtt lett munkanélküli. Azóta külföldön dolgozik, de a felesége a 3 kisgyermekükkel itthon maradt. Ő egy egzotikus trópusi nyaralóhely nagy szállodájának a játéktermében talált munkát.

Mivel foglalkozol kint?

Amihez értek. 18 éves koromtól kaszinókban dolgoztam: először külföldön, majd a rendszerváltás után itthon, Magyarországon.

Azonnal kimentél, miután itthon bezárták a játéktermeket és a kaszinókat?

Nem. 3 hónapig kerestem a lehetőségeket, de a tartalékaim kimerültek. Pár ével ezelőtt fejeztem be a házépítést, amin jelentős hiteltartozás is van.

Mennyi idő alatt találtál játéktermi munkát?

2 hónap alatt. Több helyre küldtem önéletrajzot. Olyan helyekre is, ahol nem volt meghirdetve üres munkakör, de tudtam, hogy van a szállodának kaszinója. Végül a facebookon összeakadtam egy régi munkatársammal és rajta keresztül sikerült bejutnom egy szállodalánchoz.

Egyből vezető lettél?

Nem. A belépés ezekre a helyekre a legalsó szinten kezdődik, s ha valaki bizonyított, akkor szépen mehet felfelé, amikor van üresedés.

Meddig akarsz kint dolgozni?

Ameddig alkalmaznak! Bízom magamban és abban is, hogy szépen elindulhatok felfelé a ranglétrán.

A családodat is kiviszed majd?

Nem. A kaszinózás egy fordított életvitelt jelent: mi nappal pihenünk és éjszaka dolgozunk. Még otthon is próbára teszi a családokat, ha annak egy tagja fordított rendszerben él.

A kint élő magyarok mennyire tartanak össze?

Kismértékű az összetartás, inkább csak tudunk egymásról. Az tapasztaltam, hogy mindenki vigyáz rá, nehogy a honfitársa a konkurensévé váljon.

Kiktől kaptál segítséget?

Igazi támogatást lelkileg és tevőlegesen is a lengyel és szlovák kollégáktól kaptam. Ők nyitottabbak és kommunikatívabbak mint mi, magyarok. Az örömeiket is jobban ki tudják fejezni.

Szólj hozzá!

Címkék: munka karrier munkanélküliség munkavállaló egzisztencia kivándorlás előmenetel vendégmunkás vendégmunka

Munkába áll az "Y generáció" - nehézségek a fogadásuk körül

2014.02.24. 10:00 Kovács Tünde

Egy Magyarországon működő autóipari nagyvállalat újonnan felvett 12 fejlesztőmérnöke közül 1 év leforgása alatt 10-en már ki is léptek a cégből. A kiválasztás nagyon alapos volt, a jelöltek több szűrőn keresztül bizonyították zsenialitásukat, és a tudományos, fejlesztő feladat ellátására való képességüket. Egy év után az eredmény: sorozatos konfliktusokból eredő kölcsönös csalódások és veszteségek mindkét oldalon.

Amikor elkezdtünk az üggyel foglalkozni, akkor először azt néztük meg, hogy hány évesek voltak ezek az új munkatársak és tudható-e, hogy milyen családi háttér állt mögöttük. Majd azt vizsgáltuk, hogy a vállalat milyen rendszerbe kívánta őket beintegrálni. Kiderült, hogy a cég nem volt felkészülve az Y generáció fogadására és a tudásuk hasznosítására.

„Az Y generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technológia száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Ha az 1900-as évek utáni időszakot felosztjuk, akkor ez a generáció a negyedik a sorban. Az ezt megelőző nemzedékeket a következőképpen jelöljük. Az 1920 és 1930 között születettek a Veteránok, az úgynevezett Baby boom korszak az 1946 és 1964 között született embereké, míg az X generációhoz az 1965 és 1975 között születettek tartoznak. Az Y generáció az 1976 és 1995 között született embereké, a Z nemzedék pedig 1996-tól napjainkig tart.” (Forrás: Wikipédia)

 

 

Az Y generáció egy rétegét képviselik a ninik. Jómódú szülők gyermekei ők, akik maguk is legtöbbször felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Ezek a fiatalok 4-5 felsőfokú intézmény kipróbálása után szereznek 2-3 diplomát. Többen külföldi egyetemeken is eltöltenek néhány évet. Általában későn, csak 28-30 éves koruk között lépnek be a munkaerőpiacra. Kisgyermekkoruktól kezdve megszokták a kényelmet, a kiszolgálást és az átlagnál magasabb életszínvonalat, amelyet friss munkavállalóként saját jövedelmükből nem tudnak maguknak biztosítani. Az élettapasztalat és az életkor helyett az elért eredményt tisztelik. Elvárják mindenkitől, hogy minden helyzetben egyenrangú félként kezeljék őket.

 Az y generáció főbb jellemzői:

  • Folyamatosan fejlesztik önmagukat,
  • Türelmetlenek és sietnek,
  • Elkésettség érzésével küzdenek,
  • Nem tűrik a monotonitást,
  • Egyszerre több dologgal foglalkoznak párhuzamosan,
  • A technika őrültjei,
  • A világhálóról szerzik információikat,
  • Nagy az önbizalmuk,
  • Nagy a szabadság igényük,
  • Gyorsan nyilvánítanak véleményt,
  • Látszólagos önállóságra törekszenek,
  • Lojalitáskészségük alacsony,
  • Életszínvonal igényük magas,
  • Gyors karriereredményre törekszenek,
  • Egyenrangú kapcsolatokat igényelnek,

Ezen jellemzőkből kiindulva fogalmazhatjuk meg, hogy munkaadóként mit várhatunk el tőluk és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy tudásuk legjavát adják cégünknek.

A magyar cégek, valamint a külföldi tulajdonú leányvállalatok jelentős része nincs felkészülve az ő fogadásukra és megtartásukra. A magyar cégek előnye, hogy lényegesen nagyobb kreativitási szabadságot tudnak adni munkatársainak, mint a külföldi leányvállalatok, ahol a lehetőség leszűkül a központban kidolgozott módszerek maradéktalan végrehajtására.

A helyzetet bonyolítja, hogy a cégeknél évek óta ott dolgozó, vezetői státuszban lévő X generáció sincs tisztában az Y generációsok másságával és értékeivel. Ha nem a saját gyerekükről van szó, akkor az előbbiekben felsorolt jellemzőket előnytelen keretbe teszik.

 

A rugalmatlan struktúra, amelybe munkavállalóként bekerülnek, olyan helyzetet teremt, amelyben a zsenik tudása megkérdőjeleződik, emberként leértéktelenedik, s ha nem akarja, hogy személyisége sérüljön, fejvesztve menekül a cégtől. Gyakran külföldre, ahol inkább vállalja a bevándorló státuszt és elindul egy új pályán, mint ahogyan a Nobel-díjasaink is tették.

A megoldás kulcsa a cégek felkészülése az Y generáció fogadására. Ebben kiemelt szerepük van a HR szakembereknek és a cég elsőszámú vezetőjének.

A felkészülés az alábbi területekre kell hogy kiterjedjen:

  • Milyen rövidtávú eredmények elérésére tudunk lehetőséget adni a számukra?
  • Kik azok a vezetők, akik képesek egyenrangú félként kezelni őket?
  • Ki az, aki folyamatosan pozitív visszacsatolásban részesíti őket?
  • Hogyan tudjuk szabadságigényüket tolerálni, esetleg kielégíteni?
  • Hogyan lehet fokozatosan emelni a felelősségvállalási képességüket?
  • Milyen lehetőséget tudunk számukra biztosítani a folyamatos fejlődésre , képzésre?
  • Milyen fórumot biztosítunk számukra a véleménynyilvánításra?
  • Hogyan tudjuk őket ellátni folyamatosan érdekes feladatokkal?
  • Hogyan tudjuk megoldani, hogy csak a kiemelkedő tehetségüknek megfelelő feladataik legyenek?
  • Hogyan tudjuk biztosítani körülöttük a féltékenység nélküli, jó munkalégkört?

 

A kérdésekkel felvetett feladatok közül számos egyszerűen megoldható, de lehet közöttük olyan is, amely a cég belső kultúrájának megváltoztatását igényli. Ez viszont csak több év alatt, a meglévő munkatársak egy részének kicserélésével oldható meg. De vajon egy Y generációs ki tudja, ki akarja-e várni mindezt?

Szólj hozzá!

Címkék: karrier fiatalok alkalmazkodás munkaerőpiac munkavállaló munkahelyek y generáció generációváltás dinamizmus