Hirdetés

HTML

Hirdetés

Kovács Tünde HR Blog

Tisztelt Látogató! Saját blogomban megjelenő írásaimmal célom, hogy közzétegyem tanácsadói tevékenységem során összegyűlt tapasztalataimat, meglátásaimat. 30 éve foglalkozom cégek szervezetfejlesztésével, vezetők és kulcspozícióban lévő munkatársak munkaköri készségeinek fejlesztésével. Megtiszteltetés számomra, ha egy-egy cikk elolvasása után úgy dönt, hogy azt közzéteszi és arra felhívja ismerősei figyelmét is, vagy ha megjelöli, hogy tetszik. Örömmel veszem, ha az egyes témákhoz kötődő gondolatait kommentekben leírja. Köszönettel: Kovács Tünde

Friss topikok

Naptár

március 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Címkék

4 órás munkakör (1) addikció (1) agresszió (1) agresszió a munkahelyen (1) agresszív vezetők (1) akarat (1) aktivitás (1) alkalmazkodás (1) állami lakástámogatás (1) Állásinterjú (1) alvászavar gyerekeknél (1) andragógia (2) anyagi juttatások (1) anyaként dolgozni (1) anyavállalat (1) áremelkedés (1) átverés (1) a függőség lelki háttere (1) a pénz szerepe a teljesítmény alakulásában (1) barndépítés (1) befektetés (1) béremelés (1) béren kívüli juttatások (1) bérezés (1) bérfeszültség (3) bérlakás (1) bérlakásrendszer (1) bérrendszer (1) bérstratégia (2) bérszint (1) bérszint stratégia (1) bérszínvonal (1) beszerzés (2) betanítás (1) betanulás (1) betegkapcsolat (1) bezártság érzés (1) bizalmaskodás (1) bizalom (2) business (2) cégasszisztens (1) Cégek megvásárlása (1) cégeladás (1) céges oktatások (1) Cégfejlesztés (11) cégvezetés (23) cég utódlás (2) cég vezetés (1) célközpontúság (1) célorientáltság (1) céltudatosság (2) coaching (1) család (3) Család (4) családbarát munkahely (3) családi munkamegosztás (2) Család és munka (1) család és munka (1) csalás (1) csapatmunka (2) csapatpszichológia (1) cselekvés (1) csereelmélet (1) csoportkultúra (1) csoportmunka (1) csúcsvezető (1) demotiváció (1) deviancia (2) dinamika (4) dinamizmus (2) Diploma (1) diplomások (3) döntés (2) dresszkód (1) edukáció (1) edukálás (1) egészség (3) egészséges életmód (1) egészségünk megőrzése (1) egyetemi oktatás (1) együttműködés (1) egzisztencia (1) Egzisztencia (1) eladás (6) eladástechnika (1) életkor (1) életszínvonal (1) életszínvonal különbségek (1) életvezetés (1) elhelyezkedés (2) ellenállás (1) ellenőrzés hiánya (1) előadás (1) előmenetel (1) emberi játszmák (1) emlékezés (1) érdekérvényesítés (1) eredmény (1) eredményes cégvezetés (1) eredményes vezetés (1) értékek (1) értékesítés (10) Értékesítés (3) értékesítő (2) érzelmek (2) Európa (1) export (1) fejlesztés (2) fejlődés (1) fejvadászat (1) félelem (2) félelem a munkahelyen (1) félelmek a gyerekeknél (1) felkészülés a munkára (1) felmondás (2) felmondás okai (1) felnőttképzés (2) fél a gyerek éjszaka (1) férfi-nő kapcsolat (1) férfiak és nők a munkahelyen (1) fertőzés (1) fiata (1) fiatal (1) fiatalok (5) figyelem (1) fizetés (1) fluktuáció (6) fluktuáció mértéke (1) fluktuáció okai (1) foglalkoztatás (1) függőség (1) függőség gyógyítása (1) függőség okai (1) gazdálkodás (2) gazdaság (6) generációk (4) generációváltás (4) gesztusok (1) gyerekek rendellenes viselkedése (1) gyereknevelés (1) gyerek nevelés (1) gyermekeket érő bántalmak felnőttkori megjelenése (1) gyermekkori sérülések (1) hatékonyság növelés (2) házasság (2) házastársi kapcsolat hatása a gyerekekre (2) hazugság (1) hiányszakma (1) higiénes kultúra (1) higiénia (1) hiperaktív (1) hírnévmenedzsment (1) hiúság (1) home office (2) honlap (1) HR (14) HR fejlesztés (2) HR tanácsadás (1) humánerőforrás fejlesztés (2) humánpolitika (2) időgazdálkodás (2) időmenedzsment (1) időnyomás (1) idősek (2) időstressz (1) illemtan (1) immunrendszer (1) immunrendszer leállása (1) információ gyűjtés (1) ingatlan (1) ingatlan befektetés (1) ingatlan fejlesztés (1) ingatlan gazdálkodás (1) innováció (1) internetes csalások (1) játszma (1) jegyzetelés (1) jegyzetelés előnyei (1) jövedelem különbségek (2) jövő (3) juttatások (1) kábítószer fogyasztás lelki okai (1) kapcsolat (1) kapcsolati függőség (1) karrier (21) Karrier (1) karrier-portfólió (1) kényszeresség (1) kényszeresség lelki háttere (1) kényszteresség (1) képességek (1) képzés (4) képzés módszertan (2) kérdések (1) kereskedelem (2) keresztértékesítés (1) készségek (1) készségfejlesztés (1) Kéztartás (1) kiégés (2) kínálat (1) kinevezés (1) kisgyermekes szülők (1) kiszervezés (1) kivándorlás (1) klausztrofóbia (1) kliens (1) klikkesedés (1) kockázatvállalás (1) költözködés (1) költségcsökkentés (1) kommunikáció (5) koncentráció (1) kórházi fertőzés (1) kötetlenség (1) középvezető (1) közönség kapcsolat (1) közösség (1) kreativitás (3) kultúra (1) kulturális különbségek (1) lakások árának emelkedése (1) lakás befektetés (1) lakás bérlés (1) lakás kereslet (1) lakás kínálat (1) lakás támogatás (1) leányvállalat (1) lélek (1) lélektan (1) lelkesedés (1) lelkisérülés gyermekkorban (1) lényeglátás (1) lényeg kiemelése (1) liberális nevelés (1) likviditás (1) magatartás (2) magyar munkakultúra (1) mánia (1) manipuláció (3) marketing (7) Maslow piramis (1) média kommunikáció (1) megfelelési kényszer (1) megszóllítás (1) megtévesztés (1) menedzserasszisztens (2) menedzsment (2) mentálhigiene (1) mentálisálapot (2) mentális állapot fenntartása (1) miről beszélgessünk a vendéggel (1) mi okozhat függőséget (1) monotonitás (1) motiváció (13) motiváció vesztés (1) mozdulatok (1) multinacionális vállalat (1) Munka (2) munka (18) munkaalkoholizmus (1) munkabérek (1) munkaerőhiány (2) munkaerőpiac (8) munkaerő megtartása (2) munkahely (1) munkahelyek (7) munkahelyi betanítás (1) munkahelyi együttműködés (1) munkahelyi elégedettség (1) munkahelyi etika (2) munkahelyi légkör (1) munkahelyi levelezés (1) munkahelyi magatartás (1) munkahelyi megjelenés (1) munkahelyi öltözködés (1) munkahelyi protokol (1) munkahelyi stressz (1) munkahelyi viselkedés (1) munkahely váltás (2) munkaköri készségek (2) munkaköri készségfejlesztés (2) munkakör típusok (1) munkakör váltás (1) munkakultúra (8) munkanélküliség (3) munkapszichológia (7) munkaszervezés (3) munkatársak betanítása (1) munkatárs betanítás (1) munkatárs kiválasztás (3) munkavállaló (3) munkavállalói részvény (1) munkavállalók gondolkodása (1) munka és gyereknevelés (1) munka pszichológia (1) munka szervezés (1) nemzedékváltás (1) nem akar egyedül aludni a gyerek (1) nem tud aludni a gyerek (1) nevelés (1) nonverbális kommunikáció (1) nyereség (1) nyugdíjbavonulás (1) oktatás (1) öltözködési szokások (1) Önbizalom (1) öngondosk (1) öngondoskodás (2) önismeret (1) önszervezés (2) öreg (1) öregedés (1) országok (1) otthon (2) otthoni életmód (1) otthoni munka (2) otthonról végzett munka (1) otthon és család (1) otthon és munka (1) otthon és munkahely (1) panaszkezelés (1) panaszügyek (1) pánik (2) pánikroham (1) pánik keltés (1) párkapcsolat (5) párkapcsolati problémák (1) pedagógiai módszerek (1) pénz (1) PhD (1) pojektmenedzsment (1) PR (1) precizitás (1) prioritás (1) próbaidő (1) problémák a családban (1) problémás gyerekek (1) projekt (1) prostitúció (1) protokoll (2) pszichológia (8) racionalitás (1) reklám (1) reklamáció (1) reklamáció kezelés (1) reklámszöveg (1) reklámszövegírás (1) rendszerezettség (1) részvény (1) rosszul alvó gyerekek (1) rugalmasság (2) rutin (1) sales (4) segítőtanácsadás (1) siker (2) sikeres vezetés (1) sikerrecept (2) sorbanállás (1) startup (1) Stratégiaváltás (1) stressz (3) stresszbetegség (2) stresszkezelés (1) stressz oldás (1) szabadidő (1) szabadság (1) szakszervezet (1) személyiség. (2) személyiségfejlesztés (1) személyiség zavar (1) szenvedély (2) szenvedélybetegségek (1) szenvedély betegségek (1) szerepek (1) szerepkonfliktusok (1) szervezés (4) szervezés és időgazdálkodás (1) szervezetfejlesztés (5) szervezeti teljesítmény (2) szociológia (1) szolgáltatók magatartása (1) szorongás (1) szöveg (1) szükséglet (1) szükségletek hierarchiája (1) születés (1) szülők (2) szülőkkel alvó gyerekek (1) szülő gyerek viszony (1) tájékoztatás (1) takarítás (1) tanácsadás (1) tanulás (2) Tanulás (1) tanulási módszerek (1) tapasztalat (1) tárgyalás (1) tehermentesítés (1) tehetség (1) teljesítmény (1) teljesítménykényszer (1) teljesítmény csökkenés (2) tervezés (3) testbeszéd (1) test és lélek (1) torna otthon (1) törzsügyfélkör (1) törzsügyfélkör kialakítás (1) törzsvendég (1) törzsvevő (1) törzsvevők (1) tréning (2) tudás (2) tudnillik (1) tudnillik hogy mi illik (2) tulajdonos váltás (1) túlóra (1) Túlterhelés (1) ügyfél (3) ügyfélkapcsolat (1) ügyfélkommunikáció (1) ügyfélpanasz (1) ügyfélszolgálat (6) ügyfél reklamáció (1) ügyvezetés (1) ujrakezdés (1) utódlás (1) üzlet (6) Üzlet (4) Üzleti etika (1) üzleti tárgyalás (1) üzletkötés (5) üzletkötő (3) vállalatirányítás (15) vállalati hatékonyság (1) vállalati képzések (2) vállalati kultúra (2) vállalati oktatás (1) Vállalati stratégia (1) vállaltikultúra (1) válság (1) válságkezelés (3) változtatás (2) várakoztatás (2) vásárlás (2) védekezés a fertőzés ellen (1) vendégkör építés (1) vendégmunka (1) vendégmunkás (1) vendégvárás (1) verseny (1) Vevő (2) vevő (1) vevőkapcsolat (3) vevőkör (1) vevőkör építés (1) vevőszolgálat (2) vezetés (21) Vezetés (7) vezetésmódszertan (21) vezetőikommunikáció (6) vezetői agresszió (1) vezetői attitűd (3) vezetői felkészítés (1) vezetői kompetenciák (2) vezetői segítség (1) vezetői státusz (2) vezetői támogatás (1) vezetői tulajdonságok (2) vezetői utánpótlás (1) vezetőkiválasztás (1) vezető váltás (2) viselkedés a szolgáltatóiparban (1) Visszatérés gyes után (1) visszavonulás (1) website (1) Y generáció (1) y generáció (2) Z generáció (1) z generáció (1) Címkefelhő

Állandó oldalak


Hogyan dolgozzunk home officeban?

2020.03.17. 19:12 Kovács Tünde

 

Eddig csak lehetőségként merült fel, mostantól egyre több irodai munkát végzőnek kötelező az otthonról való munkavégzés.

Képtalálatok a következőre: while phoning

 

1980 óta végzem kisebb nagyobb rendszerességgel otthon a munkámat. Építésztervező koromban 1980-90 –ig kizárólag az otthonunkban dolgoztam, mert ott volt az irodánk. Igaz volt külön bejárata az utcáról, de a lakásból is meglehetett közelíteni. 1990-től pedig a tréningjeimre otthon készülök elő, és a könyveimet, publikációimat is lakásirodámban írom. 1983-ban született az első fiam majd 87-ben a második. Pici pólyás koruk óta úgy nőttek fel, hogy természetes volt számukra, hogy az anyu napközben dolgozik, még akkor is, ha ők körülöttem voltak. Ma is mosolyogva gondolok vissza a megrágott szélű helyszínrajzra, amit a földhivataltól kellett kikérni és az engedélyezési tervdokumentációhoz csatolni. A járókából addig kapaszkodott a 10 hónapos kisfiam, amíg elérte az asztalra helyezett iratot. Én csupán néhány percre léptem ki a helyiségből, és mikor visszajöttem azt láttam, hogy megelégedetten ül a járókája közepén és boldogan rágcsálja a pauszpapír szélét.

Képtalálatok a következőre: while phoning

 

Az otthoni munkának számtalan előnye van. Az ember egy számára kellemes szeretem környezetben töltheti az idejét, ami növeli a komfortérzetet, fokozza a kiegyensúlyozottságot.

Apró teendőket is el tudunk végezni a munkaközi szünetekben, például be lehet pakolni a mosógépbe, ki lehet teregetni stb. Az utazásra fordított idő is tiszta nyereség, ebben az időintervallumban végezhetünk egyéb hasznos tevékenységeket, bevásárolhatunk, vagy sétálhatunk a friss levegőn, esetleg sportolhatunk.

Képtalálatok a következőre: home work

 

Annak érdekében, hogy a home office-ban végzett munkánk hatékony és eredményes legyen, ki kell alakítanunk az otthoni irodánk helyét, és a számunkra megfelelő munkarendet. Ha valaki úgy gondolja, hogy az ágyban, pizsamában a párnák között is lehet dolgozni, mert neki így a legkényelmesebb az nagyot téved, az így végzett munka nem lesz minőségben egyenértékű az íróasztalnál nyújtott teljesítményünkkel. Tehát az első és legfontosabb az egész napos otthoni munkavégzés körülményeinek a megteremtése. Megfelelő magasságú asztal a laptopunknak és a papírjainknak, kényelmes szék, valamint minden olyan technikai eszköz amire szükségünk lehet, például: nyomtató, szkennel, iratmegsemmisítő stb. Ismerősöm még csak 3 napja dolgozott 8 órában otthon, amikor arról panaszkodott, hogy mennyire kényelmetlen a magas konyhapultnál a bárszéken ülve készíteni egésznap az üzleti ajánlatokat.

Képtalálatok a következőre: home work

 

A hatékony munkavégzés másik feltétele a megfelelő időbeosztás. Igyekezzünk ugyanazt a munkaritmust tartani, amit az irodában kialakítottunk magunknak. Még az otthoni munkavégzésünk alatt is legyünk igényesek önmagunkra, öltözékünk kényelmes, de azért irodai öltözék legyen. Ne egy elnyűtt pólót és kitérdesedett melegítőalsót húzzunk magunkra. A ruházat egyfajta tartást, vagy lezserséget mutat kívülről és ad belülről. Még ha nem is lát a telefon másik végén lévő partnerünk, pontosan érzékeli, hogy mennyire figyelünk rá, vagy milyen állapotban vagyunk.

Képtalálatok a következőre: home work

 

Szervezzük meg a napi teendőinket. Mielőtt nekikezdünk valamilyen írásos anyag kidolgozásának, gyűjtsük össze az ehhez szükséges összes információt. Az irodában megszokott személyes kommunikáció lehetőséget adott a gyors információhoz jutáshoz, s ha elakadtunk valamiben, egykét segítő szó hatására folytatni tudtuk. Az otthon végzett munkánál fel kell hívnunk munkatársunkat, ha ezt ugyan olyan gyakorisággal tesszük, mint az irodai szóváltásaink voltak, egy idő után besokall belőlünk. Ezért készüljünk fel az információ gyűjtésre, gondoljuk át, kitől mit kell megkérdeznünk, akár írjuk is le a kérdéseket és az erre kapott válaszokat. Ha írásban tesszük mind ezt, és a másik féltől nem érkezik válasz, ne üljünk a babérjainkon, hívjuk fel őt, hogy megkapta-e a levelünket. A legjobb, ha ütemezzük a munkánkat, munkatípusonként. Ha írásban kérjük az infót kalkuláljuk-be, hogy a másik nem biztos, hogy azonnal válaszolni tud. Sokat segít, ha levelünkben leírjuk, hogy meddig legyen szíves a címzett válaszolni a kérdéseinkre. Ha mi kapunk hasonló levelet és a megadott időre nem tudjuk a kért tájékoztatást nyújtani, feltétlen írjunk egy válasz emailt, hogy azt mikorra tudjuk produkálni. A válasz megérkezéséig foglalkozzunk olyasmivel, amihez minden a rendelkezésünkre áll.

Képtalálatok a következőre: home work

 

Ha vezetők vagyunk gondoljunk arra, hogy az otthon dolgozó munkatársaknak szükségük lehet a támogatásunkra, a biztonságérzetük fenntartására. Ezért rendszerese beszéljünk kollégáinkkal telefonon. A hang sok mindent elárul. Ha csak emaileket küldözgetünk egymásnak, a munkatársaink könnyen elszigetelődnek, és az egyébként is bizonytalan légkör miatti feszültségeik fokozódhatnak. Odafigyelésünkkel, személyes megszólításunkkal egy kis beszélgetéssel, erősítsük biztonságérzetüket! 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: otthoni munka otthon kiszervezés időgazdálkodás prioritás munkaszervezés home office Vezetés vezetésmódszertan vezetőikommunikáció információ gyűjtés önszervezés otthon és munkahely munka és gyereknevelés otthonról végzett munka munka szervezés felkészülés a munkára vezetői segítség vezetői támogatás munkahelyi levelezés munkahelyi együttműködés

Hogyan fejlődik a bérlakásrendszer az emelkedő lakásárak hatására?

2019.03.11. 13:20 Kovács Tünde

 

Az emelkedő lakásárak Magyarországon előkészítik a bérlakásrendszer új formájának a kialakulását.

A 90-es évek elején az államnak sikerült megszabadulnia a tulajdonában lévő bérlakásoktól. Az "Antal kormány " alatt a lakások valós értékének körülbelül 15-20 %-át kellett csak befizetniük az államkasszába a benne élő bérlőknek, és ezzel saját tulajdonukba került a korábban bérelt otthon.

Ezzel az intézkedéssel az állam nem csak a tulajdonában lévő ingatlanoktól, hanem azok karbantartási és felújítási kötelezettségétől is megszabadult. Az eladásokból befolyt összeg csekély mértékben enyhítette az állami költségvetés hiányát, de az igazi eredményt a további kiadások megszűnése jelentette.

Képtalálat a következőre: „house panel”

 

Erre akkor azért volt szükség, mert a rendszerváltás előtti gazdasági rendszerben a bérlők a családnagyságtól függően az államtól szociális alapon igényelhettek lakást. Ami azt jelentette, hogy ingyen jutottak hozzá, és a bérleti díj is jelképes összegnek számított – nem érte el a havi jövedelem 10%-át sem -. A panel lakásépítés elindításával ilyen módon sikerült a nagyvárosok tömeges lakásigényét megoldani. A városi lakosság 50-60 %-a bérlőként élt az állami tulajdonú lakásokban.

Az eltelt közel 30 év alatt a vidéki lakosság nagyvárosokba áramlása folytatódott, különösen Budapest és az iparilag fejlett városok a célpontjai a lakóhely változtatásnak. Ezért ezeken a településeken folyamatosan a kínálatnál nagyobb kereslettel találkozunk. A kereslet kielégítése ma már piaci alapokon történik, és a bérbeadók 95 % felett magánszemélyek.

Kapcsolódó kép

 

Magyarországon az utolsó 30 évben a lakosság célja saját tulajdonú lakáshoz jutás volt, amit jelenleg is motivál a különböző hitel és állami támogatás rendszere. Ami azt jelenti, hogy a családok vagy az egyedülállók több évtizeden keresztül havi bevételeiknek akár 20-50%-át is egy saját tulajdonukba kerülő lakás megszerzésére fordítják.

Az említett településeken az állami támogatások különböző formái tovább növelik a keresletet, aminek árfelhajtó ereje van, az új lakásépítés, és régi lakások eladása területén is, mert a kínálati növekedés kisebb mértékű a keresletinél.

Vaszari Tamás: Ingatlan befektetés és menedzsment című könyvében részletesen ismerteti az ingatlanpiac működésének törvényszerűségeit. A szerző véleménye szerint: "Hazánkban a jelenlegi befektetők egyenlőre, még a kockázatos, de magas hozamot ígérő lakásépítés területére összpontosítanak. De ennél lényegesen biztosabb a válságperiódusoknak kevésbé kitett bérlakáspiac."

Képtalálat a következőre: „maisonette”

 

A lakásárak emelkedése megteremti azt a réteget, akik már képtelenek lesznek a normál keresetükből a saját tulajdonú otthon anyagi fedezetét biztosítani. Nekik nem marad más alternatívájuk, mint piaci alapokon bérlakásban élni. Ezzel párhuzamosan kialakul az a befektetői kör, akik mint bérlakás tulajdonosok kielégítik az ő igényeiket.

Már most is szép számmal vannak 30-100 db lakással rendelkező bérlakás tulajdonosok, és számuk várhatóan növekedni fog. Hiszen ennek számos példáját látjuk a hazánknál gazdaságilag fejlettebb országokban. Az ilyen lakásszámmal rendelkező befektetők, képesek lesznek a bevételeikből a lakások megfelelő szintű karbantartására, felújítására és újabb bérlakások építtetésére.

A jelen és közel jövőbeni rendszer azonban nagyban különbözik a Nyugat-európai és háború előtt Magyarországon is meglévő piaci alapú bérlakásrendszertől. A 1945 előtt a tulajdonosok teljes bérlakástömbökkel rendelkeztek, ahol minden lakás az övék volt. Ők maguk is saját bérházuk első emeleti utcai lakásában laktak. Mivel valamennyi lakójukat jól ismerték, ezért fontos volt számukra a szerződéses kötelezettségük teljesítése, a megfelelő ár-érték arány fenntartása.

Kapcsolódó kép

 

A mostani befektetők ott vesznek lakást, ahol éppen megéri, ezért tulajdonaik szanaszét vannak a településeken. Ők maguk az esetek többségében a bérbe adott lakásaiknál jobb környéken élnek. Nincsenek saját élményeik a bérleményeikben lakók közösségéről, szükségleteikről. Mivel az egész társasházi vagy lakásszövetkezeti ingatlanban csak néhány lakás az övék, ezért nem egyedül ők döntenek a bérlőiknek nyújtandó szolgáltatásokról, a házirendben foglalt együttélési szabályokról, valamint a lakótömb karbantartásáról, felújításáról.

Az előbbiekből következően Magyarországon is néhány éven belül ki fog újra alakulni a bérlakásrendszer, csak nem szociális, hanem piaci alapokon. Ez a későbbiekben 10-15 év elteltével, lehetőséget teremt a befektetők számára, teljes bérlakástömbök építésének beindítására.

Szólj hozzá!

Címkék: ingatlan befektetés otthon áremelkedés ingatlan fejlesztés ingatlan befektetés kínálat lakás bérlés költözködés bérlakás bérlakásrendszer lakás támogatás lakások árának emelkedése lakás kínálat lakás kereslet ingatlan gazdálkodás állami lakástámogatás lakás befektetés