A klausztrofóbia a latin Claustrum (klastrom) kifejezésből származik, amelynek jelentése „zárt hely”. A klausztrofóbiát az egyházi kolostorokban élőknél figyelték meg először, a külvilágtól elzárkózó szerzetesek körében jelentkező bezártság érzésről és ennek hatására kialakult pánikrohamról kapta a nevét.

Természetünknél fogva szabadságra vágyunk, és amikor valami miatt ebben korlátozva érezzük magunkat, előbb vagy utóbb mindenkinél kialakul az akadályoztatás, a bezártság érzése. Ha ennek megelőzésére vagy visszafordítására nem szánunk kellő figyelmet, a kellemetlen érzések szorongássá alakulhatnak, és pánikrohamokban csúcsosodhatnak ki.

A klausztrofóbiás emberek nem a helytől félnek ahová ők bezárva vannak, hanem a korlátozottságtól. Több menedzser ismerősöm van, aki nem hajlandó liftbe szállni,  nem utazik tömegközlekedési eszközzel, vagy ha forgalmi dugóba kerül kénytelen folyamatosan valakivel telefonon beszélni, hogy szorongásait oldja.

A szorongás következtében kialakult pánik erős szívdobogással, verejtékezéssel, légszomjjal és fulladástól való félelemmel társul. Rohamai során számos klausztrofóbiás megszabadul öltözékétől, mert úgy hiszi, ezzel a tünetektől is megszabadítja magát.

A koronavírus gyors terjedésének megfékezése érdekében a cégek nagyobb része átszervezte munkamódszerét és alkalmazottainak jelentős részét home office-ba helyezte. Ehhez hozzá társul, a kormány és az egészségügyi szervezetek médiakampánya, amely az otthonmaradásra szólítja fel az embereket. Az óvintézkedések fontosak és betartásuk mindenkinek érdeke, ugyan akkor gondolnunk kell a korlátozottság és a betegségtől való félelem pszichés terhére is.

A bezártságtól és korlátozottságtó való félelem jól oldható a jelenlegi helyzethez igazított tudatos életmód kialakításával. Ez azért is fontos, mert nem csupán egy-két hetes otthon tartózkodásra kell felkészülnünk, ami kezdetben még pihentetőül is szolgál. A nagyvárosokban most még mindenki élvezi, hogy nem kell reggel a csúcsforgalomban araszolnia, hogy kitisztult a levegő és a zajhatás is mérséklődött. A kertvárosiak jelentős részének lett ideje az elmaradt ház körüli teendők elvégzésére, ők szabadidejükben a kertbe is ki tudnak menni kertészkedni, s ha jön a jó idő még napfürdőzhetnek is. Tegnap egyik ismerősöm örömmel mondta, hogy két hete "vasárnap érzése" van. Tehát most még többségében örülünk a váratlanul jött kellemes lehetőségeinknek, de ezt a kezdeti örömöt rövidesen fel fogja váltani a félelem és a szorongás a jövőnktől, valamint ezt súlyosbítani fogja a korlátozottság és tehetetlenség érzése, ami a klausztrofóbia kialakulásához vezethet

Mit tehetünk ellene, hogyan előzhetjük meg ezt a pszichés betegséget?

10 lehetőség jó mentális állapotunk fenntartására:

1. Szervezzük meg a napjainkat. Legyen napi menetrendünk a teendőinkre, időütemtervvel.
2. Írjuk össze azokat az otthoni tevékenységeinket, amelyeket szívesen és örömmel végzünk és iktassunk be belőlük minden napra többet is.
3. Írjuk le azoknak az ismerőseinknek, barátainknak, rokonainknak, a nevét, akikkel rendszeresen kapcsolatot tartunk, és programozzuk be magunknak a velük való telefonon vagy interneten keresztüli beszélgetéseket.
4. Akinek lehetősége van az interneten keresztül csoportos beszélgetéseket is folytasson  úgy, hogy kamerán keresztül lássák is egymást. Ha látjuk beszélgető partnerünk arcát az érzelmileg is közvetlenebbé, meghittebbé teszi a kapcsolatot.
5. Gondoljuk végig milyen sportok azok, amelyek otthon is végezhetők, egyre többet találunk ilyet a YouTube-on. Az ott lévő filmeken edző irányításával azokat a mozgásformákat is megtaláljuk, amelyet korábban az edzőtermi óráinkon. Iktassunk be minden napra legalább 45 perc tornát.
6. Vegyük elő régebbi hobbijainkat, amelyekről időhiányában le kellett mondani.
7. Korlátozzuk minimálisra a televíziózást, naponta lehetőleg csak egyszer nézzük meg a híreket. A média félelemkeltő hatását csökkentsük a lehető legkisebb időtartamra.
8. Mivel mozgásterünk és ebből következően energia szükségletünk is kevesebb az otthoni tartózkodás miatt, ezért vigyázzunk testsúlyunk megtartására. Könnyű gyorsan emészthető ételeket, zöldség féléket, gyümölcsöket fogyasszunk.
9. Nagyon fontos egészségünk megőrzése szempontjából a friss levegőn tartózkodás. Akinek nincsen saját kertje, vagy autója, hogy olyan helyre tudjon kimenni ahol csak elvétve találkozik emberekkel, a napi sétájáról azért ne mondjon le. Legalább 45 percet sétáljon mindenki, ha nincs más lehetőségünk csak az utca, akkor ott. Ne elegyedjünk szóba ismerőseinkkel, igyekezzünk gyorsan és a lehető legnagyobb távolságtartással elhaladni a szemben jövőktől. Válasszunk olyan időpontot, amikor a legkevesebben vannak kint.
10. Ha a munkahelyünk a home office munkaformát úgy tudja megszervezni, hogy néhányan bent is tartózkodnak a cégnél. Vállaljunk egy-egy napot mi is.