Hirdetés

HTML

Hirdetés

Kovács Tünde HR Blog

Tisztelt Látogató! Saját blogomban megjelenő írásaimmal célom, hogy közzétegyem tanácsadói tevékenységem során összegyűlt tapasztalataimat, meglátásaimat. 30 éve foglalkozom cégek szervezetfejlesztésével, vezetők és kulcspozícióban lévő munkatársak munkaköri készségeinek fejlesztésével. Megtiszteltetés számomra, ha egy-egy cikk elolvasása után úgy dönt, hogy azt közzéteszi és arra felhívja ismerősei figyelmét is, vagy ha megjelöli, hogy tetszik. Örömmel veszem, ha az egyes témákhoz kötődő gondolatait kommentekben leírja. Köszönettel: Kovács Tünde

Friss topikok

Naptár

december 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Címkék

4 órás munkakör (1) addikció (1) agresszió (1) agresszió a munkahelyen (1) agresszív vezetők (1) akarat (1) aktivitás (1) alkalmazkodás (1) állami lakástámogatás (1) Állásinterjú (1) alvászavar gyerekeknél (1) andragógia (2) anyagi juttatások (1) anyaként dolgozni (1) anyavállalat (1) áremelkedés (1) átverés (1) a függőség lelki háttere (1) a pénz szerepe a teljesítmény alakulásában (1) barndépítés (1) befektetés (1) béremelés (1) béren kívüli juttatások (1) bérezés (1) bérfeszültség (3) bérlakás (1) bérlakásrendszer (1) bérrendszer (1) bérstratégia (2) bérszint (1) bérszint stratégia (1) bérszínvonal (1) beszerzés (2) betanítás (1) betanulás (1) betegkapcsolat (1) bezártság érzés (1) bizalmaskodás (1) bizalom (2) business (2) cégasszisztens (1) Cégek megvásárlása (1) cégeladás (1) céges oktatások (2) Cégfejlesztés (14) cégvezetés (23) cég utódlás (2) cég vezetés (1) célközpontúság (1) célorientáltság (1) céltudatosság (2) coaching (1) család (3) Család (4) családbarát munkahely (3) családi munkamegosztás (2) Család és munka (1) család és munka (1) csalás (1) csapatmunka (2) csapatpszichológia (1) cselekvés (1) csereelmélet (1) csoportkultúra (1) csoportmunka (1) csúcsvezető (1) demotiváció (1) deviancia (2) dinamika (4) dinamizmus (2) Diploma (1) diplomások (3) döntés (2) dresszkód (1) edukáció (1) edukálás (1) egészség (3) egészséges életmód (1) egészségünk megőrzése (1) egyetemi oktatás (1) együttműködés (1) egzisztencia (1) Egzisztencia (1) eladás (6) eladástechnika (1) életkor (1) életszínvonal (1) életszínvonal különbségek (1) életvezetés (1) elhelyezkedés (2) ellenállás (1) ellenőrzés (1) ellenőrzés hiánya (1) előadás (1) előmenetel (1) emberi játszmák (1) emlékezés (1) érdekérvényesítés (1) eredmény (1) eredményes cégvezetés (1) eredményes vezetés (1) értékek (1) értékesítés (10) Értékesítés (3) értékesítő (2) érzelmek (2) érzelmek elfojtása (1) Európa (1) export (1) fejlesztés (2) fejlődés (1) fejvadászat (1) félelem (2) félelem a munkahelyen (1) félelmek a gyerekeknél (1) felkészülés a munkára (1) felmondás (2) felmondás okai (1) felnőttképzés (3) fél a gyerek éjszaka (1) férfi-nő kapcsolat (1) férfiak és nők a munkahelyen (1) fertőzés (1) fiata (1) fiatal (1) fiatalok (5) figyelem (1) fizetés (1) fluktuáció (6) fluktuáció mértéke (1) fluktuáció okai (1) foglalkoztatás (1) függőség (2) függőség gyógyítása (2) függőség okai (2) gazdálkodás (2) gazdaság (6) gazdasági válság (1) generációk (4) generációváltás (4) gesztusok (1) gyász (1) gyászfeldolgozás (1) gyerekek rendellenes viselkedése (1) gyereknevelés (1) gyerek nevelés (1) gyermekeket érő bántalmak felnőttkori megjelenése (1) gyermekkori sérülések (1) hatalommal való visszaélés (1) hatékonyság növelés (2) házasság (2) házastársi kapcsolat hatása a gyerekekre (2) hazugság (1) helyzetfüggő magatartás (1) hiányszakma (1) higiénes kultúra (1) higiénia (1) hiperaktív (1) hírnévmenedzsment (1) hiúság (1) home office (4) honlap (1) HR (17) HR fejlesztés (6) HR tanácsadás (4) humánerőforrás fejlesztés (2) humánpolitika (2) időgazdálkodás (2) időmenedzsment (1) időnyomás (1) idősek (2) időstressz (1) illemtan (1) immunrendszer (1) immunrendszer leállása (1) információ gyűjtés (1) ingatlan (2) ingatlan befektetés (2) ingatlan fejlesztés (2) ingatlan gazdálkodás (2) innováció (2) internetes csalások (1) irodaházak (1) irodákból lakások (1) játszma (1) jegyzetelés (1) jegyzetelés előnyei (1) jövedelem különbségek (2) jövő (3) juttatások (1) kábítószer fogyasztás lelki okai (1) kapcsolat (1) kapcsolati függőség (1) Karrier (1) karrier (21) karrier-portfólió (1) kényszeresség (2) kényszeresség lelki háttere (2) kényszteresség (1) képességek (1) képzés (4) képzés módszertan (3) kérdések (1) kereskedelem (2) keresztértékesítés (1) készségek (1) készségfejlesztés (1) Kéztartás (1) kiégés (2) kínálat (1) kinevezés (1) kisgyermekes szülők (1) kiszervezés (1) kivándorlás (1) klausztrofóbia (1) kliens (1) klikkesedés (1) kockázatvállalás (1) költözködés (1) költségcsökkentés (1) kommunikáció (7) koncentráció (1) kórházi fertőzés (1) kötetlenség (1) középvezető (1) közönség kapcsolat (1) közösség (1) kreativitás (3) kultúra (1) kulturális különbségek (1) lakások árának emelkedése (1) lakás befektetés (1) lakás bérlés (1) lakás kereslet (1) lakás kínálat (1) lakás támogatás (1) leányvállalat (1) lélek (1) lélektan (1) lelkesedés (1) lelkisérülés gyermekkorban (1) lényeglátás (1) lényeg kiemelése (1) létszámleépítés (1) liberális nevelés (1) likviditás (1) magatartás (3) magyar munkakultúra (1) mánia (1) manipuláció (3) marketing (7) Maslow piramis (1) média kommunikáció (1) megfelelési kényszer (1) megszóllítás (2) megtévesztés (1) menedzserasszisztens (2) menedzsment (2) mentálhigiene (1) mentálisálapot (2) mentális állapot fenntartása (1) miről beszélgessünk a vendéggel (1) mi okozhat függőséget (1) monotonitás (1) motiváció (14) motiváció vesztés (1) mozdulatok (1) multinacionális vállalat (1) Munka (2) munka (19) munkaalkoholizmus (2) munkabérek (1) munkaerőhiány (2) munkaerőpiac (8) munkaerő megtartása (2) munkahely (1) munkahelyek (7) munkahelyi betanítás (1) munkahelyi együttműködés (1) munkahelyi elégedettség (1) munkahelyi etika (3) munkahelyi kultúra (2) munkahelyi légkör (1) munkahelyi levelezés (1) munkahelyi magatartás (1) munkahelyi megjelenés (1) munkahelyi öltözködés (1) munkahelyi protokol (1) munkahelyi stressz (1) munkahelyi viselkedés (1) munkahely váltás (2) munkaköri készségek (2) munkaköri készségfejlesztés (3) munkakör típusok (1) munkakör váltás (1) munkakultúra (9) munkanélküliség (3) munkapszichológia (8) munkaszervezés (3) munkatársak betanítása (1) munkatárs betanítás (1) munkatárs kiválasztás (3) munkavállaló (3) munkavállalói részvény (1) munkavállalók gondolkodása (1) munka és gyereknevelés (1) munka hatékonyság (1) munka pszichológia (1) munka szervezés (1) nemzedékváltás (1) nem akar egyedül aludni a gyerek (1) nem tud aludni a gyerek (1) nevelés (1) nonverbális kommunikáció (1) nyereség (1) nyugdíjbavonulás (1) oktatás (1) öltözködési szokások (1) Önbizalom (1) öngondosk (1) öngondoskodás (2) önismeret (1) önszervezés (2) öreg (1) öregedés (1) országok (1) otthon (2) otthoni életmód (1) otthoni munka (3) otthonról végzett munka (1) otthon és család (2) otthon és munka (1) otthon és munkahely (2) panaszkezelés (1) panaszügyek (1) pánik (2) pánikroham (1) pánik keltés (1) párkapcsolat (5) párkapcsolati problémák (1) pedagógiai módszerek (1) pénz (1) PhD (1) pojektmenedzsment (1) PR (1) precizitás (1) prioritás (1) próbaidő (1) problémák a családban (1) problémás gyerekek (1) projekt (1) prostitúció (1) protokoll (2) pszichológia (8) racionalitás (1) recesszió (1) reklám (1) reklamáció (1) reklamáció kezelés (1) reklámszöveg (1) reklámszövegírás (1) rendszerezettség (1) részvény (1) rosszul alvó gyerekek (1) rugalmasság (2) rutin (1) sales (4) segítőtanácsadás (1) segítség nyújtás gyászolóknak (1) siker (2) sikeres vezetés (1) sikerrecept (2) sorbanállás (1) startup (1) Stratégiaváltás (1) stressz (3) stresszbetegség (2) stresszkezelés (1) stressz oldás (1) szabadidő (1) szabadság (1) szakszervezet (1) személyiség. (2) személyiségfejlesztés (1) személyiségsérülések (1) személyiség zavar (1) személyközi kommunikáció (1) szenvedély (2) szenvedélybetegségek (1) szenvedély betegségek (1) szerepek (1) szerepkonfliktusok (1) szervezés (4) szervezés és időgazdálkodás (1) szervezetfejlesztés (5) szervezeti teljesítmény (2) szexizmus (1) szociológia (1) szolgáltatók magatartása (1) szorongás (1) szöveg (1) szükséglet (1) szükségletek hierarchiája (1) születés (1) szülők (2) szülőkkel alvó gyerekek (1) szülő gyerek viszony (1) tájékoztatás (1) takarítás (1) tanácsadás (1) tanulás (2) Tanulás (1) tanulási módszerek (1) tapasztalat (1) tárgyalás (1) tehermentesítés (2) tehetség (1) teljesítmény (2) teljesítménykényszer (2) teljesítmény csökkenés (3) tervezés (3) testbeszéd (1) test és lélek (1) torna otthon (1) törzsügyfélkör (1) törzsügyfélkör kialakítás (1) törzsvendég (1) törzsvevő (1) törzsvevők (1) tréning (3) tudás (2) tudnillik (1) tudnillik hogy mi illik (2) tulajdonos váltás (1) túlóra (1) Túlterhelés (1) ügyfél (3) ügyfélkapcsolat (1) ügyfélkommunikáció (1) ügyfélpanasz (1) ügyfélszolgálat (6) ügyfél reklamáció (1) ügyvezetés (1) ujrakezdés (1) utódlás (1) üzlet (6) Üzlet (4) Üzleti etika (1) üzleti tárgyalás (1) üzletkötés (5) üzletkötő (3) vállalatirányítás (17) vállalati depresszió (1) vállalati hatékonyság (2) vállalati képzések (2) vállalati kultúra (2) vállalati oktatás (1) Vállalati stratégia (1) vállaltikultúra (1) válság (2) válságkezelés (4) válságmenedzsment (1) válságtanult (1) változtatás (2) várakoztatás (2) vásárlás (2) védekezés a fertőzés ellen (1) végvezetés válsághelyzetben (1) vendégkör építés (1) vendégmunka (1) vendégmunkás (1) vendégvárás (1) verseny (1) veszteség (1) veszteség feldolgozás (1) vevő (1) Vevő (2) vevőkapcsolat (3) vevőkör (1) vevőkör építés (1) vevőszolgálat (2) vezetés (22) Vezetés (10) vezetésmódszertan (26) vezetőikommunikáció (8) vezetői agresszió (1) vezetői attitűd (4) vezetői felkészítés (1) vezetői kompetenciák (2) Vezetői kontroll (1) vezetői segítség (1) vezetői státusz (2) vezetői támogatás (1) vezetői tulajdonságok (2) vezetői utánpótlás (1) vezetőkiválasztás (1) vezető váltás (2) viselkedés a szolgáltatóiparban (1) Visszatérés gyes után (1) visszavonulás (1) vizsga (1) website (1) y generáció (2) Y generáció (1) Z generáció (1) z generáció (1) Címkefelhő

Állandó oldalak

Munkahelyen belüli bérfeszültség kezelése

2017.01.24. 09:51 Kovács Tünde

„Magyarországon nem lehet titokban tartani a munkavállalók béreit.” mondják nekem gyakran azok a vezetők akikkel tréningjeimen találkozom. Hiába a tiltás, a magyar emberek gátlás nélkül kérdezik meg egymástól fizetésüket és beszélik meg azt.

Az egyéni jövedelmek meg- és kibeszélésének hazánkban hagyománya van, ez a mi kultúránk része. Az ötven felettiek még nagyon jól emlékeznek  a rendszerváltás előtti időszakra, amikor a fizetési jegyzék egy olyan ív volt, amelyen egymás után soronként felvoltak tüntetve a munkavállalók, az oszlopokban pedig; az alapbér, a bérjellegű juttatások és a különféle járulék levonások. Az utolsó oszlop pedig az aláírás rovata volt, ahol mindenki kézjegyével tanúsította, hogy átvette a fizetését. Az íven mindenki kedvére tanulmányozhatta munkatársai aktuális havi béreit, ezt természetes és rendjén való volt. A bérfeszültség megakadályozására az akkori rendszer nagy figyelmet fordított.

A szocialista gazdasági rendszerben jól alkalmazható bérfeszültség megelőzési módszerek a versenygazdaságban a nem hozzák a kívánatos hatást, mégis nagyon sok cégnél találkozunk vele.

Mivel ezekkel a régi módszerekkel a bérfeszültséget oldani nem lehet, azok továbbra is feszítik a munkahelyi közösségeket. Több cégnél ezért a bértéma tilalmát alkalmazzák, ami szintén nem segít a dolgon, csupán szőnyeg alá söpri a problémát.

Ahhoz, hogy a bérfeszültség kialakulását meg tudjuk előzni, az alábbi intézkedésekre van szükség:

  • minden munkavállaló számára ismert céges bérpolitika,
  • munkakörök értékének meghatározása,
  • teljesítmény értékeléssel összekötött béremelési rendszer,
  • teljesítményértékeléssel összekötött jutalom rendszer,
  • egyértelmű és átlátható mozgóbérrendszer,
  • célfeladatok teljesítéséhez kötött prémium rendszer,
  • a bérről és juttatásokról rendszeres megbeszélések.

A bérpolitika a vállalati stratégia része. Hogy a cég milyen béreket képes dolgozóinak fizetni az nagyban függ az ágazat helyzetétől. Például az informatikához kötődő ágazatok munkavállalói lényegesen jobban keresnek, mint a textilgyártás szakemberei. Egy-egy munkakör bérszintjét a feladatok értékéke, a szervezeti hierarchia rendszerben elfoglalt helye, és a munkaerő kínálat  alapján határozhatjuk meg. Ha többet adunk, mint a környezetünkben lévő munkáltatók, akkor tudunk válogatni és a legjobb embereket fogjuk magunkhoz vonzani. Bérek alacsony szinten tartásával akkor érdemes operálnunk, ha az adott földrajzi területen nagyon nagy a munkaerő kínálat, és az ott élők rászorulnak a helyi munkára.

Egy szervezeten belül különböző értékű munkakörök vannak. A munkakör értékét az azon belül végzett tevékenység nyereség termelő aránya és az ellátásához szükséges tudás, képesség és készség szintje határozza meg. Például egy raktári targoncás munkakörének értéke alacsonyabb az értékesítő munkakör értékénél.

Az éves teljesítményértékelés lehetőséget ad az azonos munkakörben dolgozók közötti differenciálásra. Az értékelési időszak elején minden dolgozónak tudnia kell, hogy nála milyen kritériumrendszer szerint fogják eldönteni, az alapbér vagy órabér emelést, és mennyi az a jutalom amit 100% fölötti teljesítés esetén kaphat.

A mozgóbérrendszer kidolgozásánál a kiszámítás egyszerűségére kell törekedni, vagyis azt az érintett munkavállaló is könnyedén ki tudja számolni, és ne támadjanak kétségei afelől, hogy ténylegesen megkapja-e azt, ami neki jár.

A prémium rendszert egyéni célfeladatokhoz kössük, ne pedig a cég nyereségéhez. Ekkor elérjük, hogy embereink úgy fognak gondolkodni, hogy rajtuk múlik mennyit kapnak.

Sok cégnél a munkavállalók nincsenek tisztában azzal, hogy amit a cafeteriaban kapnak annak mekkora a pénzben átszámítható értéke, vagy azok az eszközök, amelyeket magáncélra is használhatnak, a családi költségvetésben mekkora megtakarítást eredményeznek.

Amikor tanácsadóként egy-egy cégnél kiszámítjuk, hogy az egészségpénztári kártyával, a SZÉP kártyával finanszírozható dolgok, valamint a magán célra is igénybe vehető gépkocsi, laptop és mobiltelefon mekkora összeggel járul hozzá a családi költségvetéshez, sokszor a bruttó bér megkétszereződését kapjuk. Ilyenkor az érintettek is meglepődnek és átértékelik jövedelmükre vonatkozó korábbi véleményüket. Fontos, hogy ezekről beszélgessünk munkatársainkkal, láttassuk velük mindazokat a materiális és immateriális értékeket amelyekben részesülnek. Legjobb ha velük fogalmaztatjuk meg, hogy nekik ezek mennyit érnek, mert a feszültségek - a bérfeszültségek is - a kibeszéléssel oldhatók fel a leginkább. De ez a kibeszélés ne a folyosókon a vezetők hátamögött, vagy manipulatív célozgatásokkal történjen, hanem vezetők által tartott coaching keretei között.

 

32 komment

Címkék: motiváció vezetés béremelés juttatások béren kívüli juttatások vezetésmódszertan vezetőikommunikáció bérfeszültség bérstratégia

A bejegyzés trackback címe:

https://kovacstunde.blog.hu/api/trackback/id/tr4412149811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kampfer 2017.01.25. 08:27:17

Álomvilág!

Ma Magyarországon egy piaci szegmensben tevékenykedő cégnél a bérkérdés egyszerűen tabu! Ennek több oka is van. Mivel 24 éves munkaviszonyomból épp 20-at töltöttem a magánszférában, továbbá 5 évet érdekképviseleti tisztségviselőként is töltöttem, van már egy kialakult tapasztalatom. Alapvető ellentét van munkavállalók és vezetők között. Vagyis a 'dolgozók' (szakemberek, technikusok, szakmunkások) és vezetők (managerek, 'öltöny-nyakkendő-kiskosztümök' - és ide már az adminisztratív dolgozók is érthetők nagyobb üzemeknél) között. Evidencia az 'egy hajóban evezünk', az 'együtt sírunk, együtt nevetünk' frázisok kiröhögése és az ezt hirdető (leginkább nyakkendők) személyek megvetése és az ellenük érzett gyűlölet! Nos, ezek a 'főnökök' a leghangosabb hirdetői a bérkérdések tabuként való kezelésének. Természetes, hogy ha ezek szájából elhangzik egy kijelentés (amit ők érvként kezelnek, pedig egyáltalán nem az), akkor azt a munkavállalók döntő többsége nettó hazugságként, parasztvakításként, sumákolás kendőzéseként értékeli. És azt kell mondjam, hogy sajnos nem is tévednek! További kiáltó indoka ennek a vélekedésnek az is, hogy a még megmaradt szakemberekből, technikusokból álló állományt is rendszeresen ezzel az ostobasággal próbálják vakítani a 'főnökök'. Azonban mindezt abban a helyzetben teszik, hogy mindenki tudja, a valódi bevételt hozó tevékenységhez (amit koordinálniuk kellene) SEMMIT nem tudnak hozzátenni. Még csak lövésük sincs a tevékenységről, annak szakmai hátteréről! A tavalyi tréningek egyik anyaga volt (ami a LIGA és a MASZSZ anyagaira is épült), hogy a szakemberek munkaerőpiacról való eltűnésének az EGYIK oka a bérezés módja itthon. A másik oka a kedvezőtlen munkahely légkör és az erkölcsi és szakmai megbecsülés TELJES hiánya! Mindezen körülmények között kívánják kommunikálni azt az érvrendszert a bérekkel kapcsolatosan, amiről poszter is írt. Szerintem ez esélytelen és zsákutca! Sajnos a közép- és felsővezetői attitűdök, a gondolkodás és a szemlélet módja teszi LEHETETLENNÉ! Egy munkajoggal, cégen belüli kommunikációval, vezetéselmélettel foglalkozó komoly tapasztalattal rendelkező jogásznő tavaly egy tréningen nekem azt mondta: 'ma Magyarországon egy gazdasági szervezet gazdálkodására, pénzügyi stabilitására a legnagyobb veszélyt a - KÖZÉPVEZETŐK jelentik!' Vagyis az a kommunikáció és gondolkodásmód, amit képviselnek és általánosnak tekinthetőek a piaci szegmensben tevékenykedő cégeknél. Ebben az összefüggésben a posztban leírtak kiváló elméleti anyagnak tekinthetőek, azonban a gyakorlati megvalósításuk szinte lehetetlen (szerintem)!
- minden munkavállaló számára ismert céges bérpolitika
Szinte utópia! Ad-hoc megoldásokat keresnek a bérpolitikában is az éppen égető problémák orvoslására, továbbá a felsővezetés nem is tekinti célnak a 'dolgozók' pontos ismereteit vagy a tisztánlátást!
- munkakörök értékének meghatározása
Amit majd azok határoznak meg, akiknek az adott munkakörök zöméről még csak halvány lövésük sincsen (ismét utalnék a szakemberek és technikusok eltűnésére a piacról)
- teljesítmény értékeléssel összekötött béremelési rendszer
Elmélet! Tapasztalat, hogy a vezetés akkor nyúl a bérekhez, amikor már késő! Folyamatos 'tűzoltás' jellemzi a vezetői gondolkodást.
- teljesítményértékeléssel összekötött jutalom rendszer
Elmélet! Egy hónapos tapasztalat, hogy kihirdetett jutalmat is lefújnak, ha nem jön össze az 'üzemanyagkártya' vagy a januári 'csapatépítő tréning' a nyakkendőknek!
- egyértelmű és átlátható mozgóbérrendszer
Elmélet! Sajnos többéves tapasztalat, hogy a mozgóbér kiszámítását, annak meghatározását misztifikálják és csak a végeredményt közlik 'bináris' módon (van-nincs)! A teljesülés feltételei pedig követhetetlenek a 'dolgozó' számára.
- célfeladatok teljesítéséhez kötött prémium rendszer
Szinte nem is ismer 'célfeladat' fogalmat a középvezetői réteg! Az 'ezért tartunk, ezért fizetünk' szlogenek mellett a másik alapvető érv, a 'hatékonyság' hangsúlyozása. Amire a 'dolgozók' azt a bizonyos 'lámpást...' szokták emlegetni!
- a bérről és juttatásokról rendszeres megbeszélések
Nem gyakorlat, sőt! KIZÁRTNAK tartom a jelenlegi közép- és felsővezetői állományokkal! És ezen sajnos tréningek ('coaching' - milyen szép új fogalom, nyakkendők és kiskosztümök imádják) sem fognak változtatni. Hosszú évek alatt kialakult gondolkodásmód, 'attitűdök' nem változtathatóak meg. Kommunikációs trükkökkel át lehet hidalni ezt a szakadékot, de a folyamatos hazudozást már a legalsóbb munkavállalói szegmensben is egyre gyakrabban szúrják ki! A szakemberek (szakmunkások, technikusok, üzemmérnökök) versenyképes és jó képességekkel és LEHETŐSÉGEKKEL rendelkező része pedig már ítéletet is hozott ezek fölött! Elhagyta ezt a munkaerőpiacot. Volt kollégám egyik érve szerint nem a bér és a körülmények változása miatt volt értelme otthagyni az országot! Hanem az emberek (értsd: vezetők) miatt! Ezek a vezetők NEM fognak megváltozni! Talán csak megtanulnak folyamatosan és profi módon hazudni!
Kamp.

cog3981 2017.01.25. 08:29:13

Mas. "Hozzászólásod előzetes moderáció után jelenik meg." Erdekes hogy munkaadoi cikkhez milyen nehezen lehet hozzaszolni.. sokszor csak facebook regisztracioval lehet. Csak nem le akarjak nyomozni kinek mi a velemenye :D

cog3981 2017.01.25. 08:29:46

"Hiába a tiltás, a magyar emberek gátlás nélkül kérdezik meg egymástól fizetésüket és beszélik meg azt."

Haaat.. az emberek azt beszelgetnek amit akarnak. Tiltani? Wow! Ez nem a komcsis rendszer! Eppen ez a problema, munkaadoi fejekben meg mindig az elmult rendszer van.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.01.25. 08:30:01

Megjegyezném hogy az új minimálbér emelés okoz komoly bérfeszültségeket.
Például hogy egy kezdőt az államigazgatásban annyiért kell felvenni, mint egy 15 éve ott dolgozó gyakorlottat. Tudok olyan állami intézményt ahol sorban mennek el emiatt és ebből komoly zűr lesz az államigazgatásban.

Genius2 2017.01.25. 08:30:27

Nagyon jó cikk! Én azért örülök, hogy nálunk a menedzsment a cég nyereségességéhez köti a bonuszt: ha ők nem kapnak, én sem. De ha együtt örülünk, akkor végső soron mindenki jól jár, nem? És hát tegye fel a kezét az a vezető, aki szívesen lemond a saját javáról, ahhoz képest az a kis morzsa már nem számít, amit az alattvalóknak kell hinteni...
Na, ezt kellene észrevenni és hinteni, kedves HR!

kuki123 2017.01.25. 08:30:45

nagyon egyszerű az ok:

Egyesek pár ezer forintos különbségekkel dolgoznak.
Mások szorzóval, vagy minimum 100-150-ezres különbségekkel.

Mivel a minimál élethez legalább 300-400e Ft kellene már idehaza is...
Közben 100-200nettón tengődnek az emberek.

Miközben a cég vagy részleg vezetők 3-5-10xeres béreket és juttatásokat vesznek fel.

Külföldön ez nem divat, ott a legalja és a legteteje közt úgy van 2-4x-eres különbség, hogy a legaljából is bőven el lehet éldegélni.

Nos ezért kérdezgetik egymást az emberek.
Mondjuk attól, hogy megtudja hogy XY-né mennyivel több és nem tesz utána semmit...az már a maga baj..

Bloodscalp 2017.01.25. 08:30:58

a sok bullshit szokás szerint körülmaszatolja az alulfizetés -rabszolgatartás-évtizedes gondját

Pirx 2017.01.25. 11:24:53

Mi az, hogy megbeszélik a mai napig az emberek a fizetésüket? Ha akrják, tegyék! Én soha nem voltam kíváncsi más fizetésére, és a cégemnél nem is tudom. Ámdebár egyszerűen ki lehetne húzni a méregfogát a dolognak, fizetéssel kell meghirdetni az állásokat. Ahogy ezt például amerikában, de már sok helyen Európában is teszik. Nem titkolózni kell(ene)

2017.01.25. 11:26:30

Ekkora mellébeszélést már rég olvastam.
Ha nem mondtam volna meg a fizetésem - illetve a béremet és annak járulékait -, akkor a mai napig pofátlanul ellopta volna a munkáltatóm a vasárnapi 50, illetve a munkaszüneti napokon a 100% bérpótlékot!

Perre mentem és nyertem - egyébként közalkalmazott vagyok, azaz csak úgy kirúgni, na az nem megy -, és láss csodát, a többiek is megkapták 3 évre visszamenőleg az összes elmaradt pénzt és a kamatokat!

Ami jelen esetben nem a Banki alapkamat mielőtt.
Hanem a Bíróság által megállapított 8,5% kamat.

A Tanulság?
Sajnos muszáj megmondanunk egymásnak a bérünket, mert a munkáltató simán becsap, ha nem vagy járatos a jogban.

Ennyi.

jobangel · http://jobangel.hu/blog 2017.01.25. 11:27:49

"Bérek alacsony szinten tartásával akkor érdemes operálnunk, ha az adott földrajzi területen nagyon nagy a munkaerő kínálat, és az ott élők rászorulnak a helyi munkára." --- írja a poszt, én meg fogom a fejem. Használjuk ki a rászorulókat! Azok akár ingyen is dolgoznak, csak dolgozhassanak!

Nooormális?

Naszóval, ha a cégnek van egy kis esze, akkor a nagy munkaerőkínálat mellett is rendes bért kínál, viszont válogat. Így helyi szinten presztízs lesz ott dolgozni, mindenki tanul, motiválttá válik bejutni is, ottmaradni is. Így lesz olyan munkavállalói tömege, mint másnak senkinek a környéken. Sőt, még a közeli helyekről is oda fognak költözni miatta, és méginkább tud válogatni.

Pestépítő 2017.01.25. 11:28:02

@Kampfer: Ennek legfőbb oka hogy a vezetői pozíciókban nem a legalkalmasabb személyek üldögélnek hanem a rokonok, barátok, csókosok.

erkölcsi hulla 2017.01.25. 11:28:34

Megtiltja a köcsög főnök hogy egyáltalán beszélhessek a béremről :D:D
Ha ez nem itt történne el sem hinném. XD
Tiltott téma persze, a rabszolgáknak is tiltott volt a szabadságról beszélni, a rendszerváltás előtt meg amúgy is mindenki olyan kurva szabad lehetett.
Szégyen baszod.
"Gátlás nélkül beszélik meg" - gátlás nélkül kéne felakasztani

sárospataki 2017.01.25. 11:29:31

A bérek titkolása kelet-európai specifikum, és kizárólag a munkaadók érdekeit szolgálja. Én elgé sokat dolgoztam sok helyen (UK, DE, CH, LU, AT, USA), és nyilván nem illik direktben megkérdezni egy idegentől, alig ismert munkatárstól, mennyit keresel, de nincs ilyen tabu körülötte, tehát ha felmerül, az emberek azért simán beszélnek róla. Németországban pl. a szakszervezetek teljesen publikusan tartják a sávokat, sőt, ajánlják is azt, aztán ott van a Glassdoor, szóval ezt a szigorú tabut könnyű volt eladni azzal, hogy nyugaton ez így van, holott nincs így.

CyberPunK 2017.01.25. 11:30:51

"Az egyéni jövedelmek meg- és kibeszélésének hazánkban hagyománya van, ez a mi kultúránk része."

A nyugatiban meg annak van hagyománya, hogy nem úgy írják ki az állásokat, hogy versenyképes fizetés, hanem tól-ig összeg. Balkáni rabszolgatelep vagyunk. Ami igazán felháborító, hogy nem csak biodroid, de mérnöki munkakörben is.

"valamint a magán célra is igénybe vehető gépkocsi, laptop és mobiltelefon mekkora összeggel járul hozzá a családi költségvetéshez,"

Ööö, he? Bizonyos szint alatt ilyenek nincsenek, max telefon. Magasabb szinten meg azért kapja ezeket meg a munkavállaló, hogy bármikor elérhető legyen, illetve bármikor tudjon dolgozni, ha ég a ház. Valaki felhozná, hogy ezekkel milyen anyagi juttatást kapok, akkor vágnám is hozzá ezeket, hogy jó, innentől napi 8 óra, utána fűszálat keresztbe se.

Az a baj, hogy a T. poszternek sincs köze a munkavállalókhoz.

Kampfer 2017.01.25. 11:31:27

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Ezt jól látod! A versenyszférában is teljesen hasonló problémával találkozunk. Leginkább az alsóbb munkavállalói szegmensben (betanított munkás - operátor), mivel a szakmunkások, technikusok körében nem nagyon lehet új felvételesről beszélni, illetve a többéves múlttal rendelkezők jórészt elhagyták már, vagy készülnek elhagyni a szakterületet, az országot vagy mindkettőt!
Kamp.

Debóra_mama 2017.01.25. 11:32:39

Magyarországon a fizetéseknek köze nincs a valós teljesítményhez. Mucsai balkán szokás nálunk, hogy bármiféle vezető rüfkéje-barátja-seggnyalója sokkal többet kap, mint aki valójában a cég szekerét viszi előre. Ezért aztán árgus szemekkel figyeli minden rabszolga az ilyen érdemtelenül kedvezményezettek fizetését, nem keveset bosszankodva közben, meg kimegy miatta külföldre.
Majd ha normális bérrendszer lesz, nem így lesz, de a problémát nem a tiltással lehet megoldani. Fölösleges tiltani a fizetésekről beszélgetést, hiszen az adatokat ismerők úgyis kiszivárogtatják azokat, hiszen ők is valszeg szopóágon vannak. Hadititkokat se tudnak sokáig megőrizni, nemhogy ilyeneket.
Mocskos balkáni országban mocskosul megy minden, és mivel mindig fejétől bűzlik a hal, ott kéne először rendet tenni.

Mad Mind 2017.01.25. 11:33:01

@Kampfer:
Teljesen igazad van. Nálunk is pont ez a probléma, megspékelve az olyan barátságos beszólásokkal, hogy sorban állnak a helyedre, meg el lehet innen menni stb. A vicces, hogy a HR már észlelte a gondot, csak az igazgatóság lehurrogta őket.

2017.01.25. 11:33:23

senkinek semmi köze hozzá ki mennyit keres. ha kinyomozza és terjeszti, akkor meg ki kell rúgni. mindenki annyit keres, amennyit kiküzd magának. ha nincs pofád emelést kérni, akkor ne nyavalyogj hogy a másik mennyit keres.

guy 2017.01.25. 12:05:14

@kuki123: HA van 300 alkalmazottad, és a felső 10-nek 10x annyi pénzt adsz, mint az áttlagnak, akkor mekkor összegtől kell megválnia a felső 10-nek ahhoz, hogy a mradék 300-nál csak 4x jobban keressetek? Számold ki, meg fogsz döbbenni.

vaki78 2017.01.25. 13:41:06

@CyberPunK: Teljesen igazad van, egyébként szerintem ezt itt Mo-n is be kellene vezetni. Vagyok olyan szerencsés, hogy olyan nem állami cégnél dolgozom, ahol szabott bértábla van, így itt nem fordul elő olyan, hogy valaki csókos és többet kap. Az már más kérdés, hogy pozícióra alkalmatlan ember itt is akad :)

cog3981 2017.01.25. 13:41:42

@KUNTYI: "senkinek semmi köze hozzá ki mennyit keres. ha kinyomozza és terjeszti, akkor meg ki kell rúgni. mindenki annyit keres, amennyit kiküzd magának. ha nincs pofád emelést kérni, akkor ne nyavalyogj hogy a másik mennyit keres."

Mindenki arrol beszel amirol akar. Nem rabszolgasagban (es a volt szoci rendszerben) elunk!

chrisred 2017.01.25. 13:43:48

Az elsődleges bérfeszültség a bér nagysága és a megélhetési költségek között van. Akkor érzi valaki sértőnek és méltánytalan hátránynak az indokolatlan differenciálást, ha az valóban húsbavágó a mindennapi pénzgondok elhárításánál. Egyébként csak presztízskérdés lenne, ami sokakat nem is foglalkoztat.

Nancsibacsi 2017.01.25. 13:50:36

"Több cégnél ezért a bértéma tilalmát alkalmazzák"
Ki az a hülye aki ilyet aláír?

"magán célra is igénybe vehető gépkocsi, laptop és mobiltelefon"
Ezek pontosan 0 Ft-ot értnek, mert azért vannak hogy a SZABADIDŐMBEN felhívhassanak, távolról meg tudjam oldani a problémájukat INGYEN, ha távolról nem megy, akkor meg menjek be dolgozni, szintén INGYEN. Szóval fizetnek egy 8 órás munkaerőt, akivel a heti 40 órát lehet lefedni, de ezért elvárnak egy további 128 órás rendelkezésre állást, ami további 3 fő felvételével se lenne meg teljesen. Ezért bőven kevés a dupla bér - pontosan NÉGYSZERES bér járna ilyen szintű rendelkezésre állásért.

zZZz 2017.01.25. 13:50:58

@KUNTYI: ilyen stilussal az anyad dolgozzon neked kocsog

5perc 2017.01.25. 18:34:59

A kemmentek alapján az ajánlott intézkedések nem csillapítják a bérfeszültséget. De Magyarországon pont a hr és a vezetőség ma is szocialista működésszemléletet folytatja.
Pl, ha valaki azt mondja "a hr-es picsa", mindenki aki nem ismeri a hivatkozott hölgyet, elképzel egy átlagos (mai, 40 év mai) otp-s ügyintézőt és nem is nyúl nagyon mellé.

GyMasa 2017.01.25. 18:35:24

Az, hogy nem szabad a berekrol beszelni, az kizarolag a munkaadonak elonyos, hiszen csak igy hitetheti el a munkavallaloval, hogy "Mi mekkora jofejek vagyunk mar, hiszen ugy megfizetunk, hogycsak na!!!"Es igy teheti meg azt, hogy evrol-evre lassan elinflalja a huseges munkavallalok beret. Es
Minden evben egy picivel kevesebbet emel, mint amennyiert egy uj embert felvehet.
Es, ez az evek soran szepen osszeadodik.
Nyilt titok, hogy igazi beremelest csak munkahelyvaltassal lehet elerni.
Ezzel szemben pl. a munkaadok nagyonis tisztaban vannak a lehetosegeikkel, nem kell oket felteni egy percig sem.
A megoldas, szerintem az alapber tabla, ami fugg a vegzettsegtol, a munkatapasztalattol, illetve esetleg opcionalisan az eletkortol. Ezt a reszt mindenki egyforman meg kellene, hogy kapja, es minden evben a nyilvanos bertabla szerint kellene igazitani a bert automatikusan.
Ezen felul kell egy premium rendszer is, ami a cikkben emlitett, szemelyreszabott, elerheto celokon kell, hogy alapuljon.
Es nem binarisan, hogy vagy kap az ember vagy nem, hanem ki kell tuzni tobb celt, amivel aranyosan novekszik a premium.
Es ekkor maris ki van huzva a meregfoga a "Joska 2x annyit keres mint en, pedig ugyanazt "csinaljuK"..." fele kommenteknek, hiszen egyertelmuen szet van valaszva az alapber a premiumtol.
Ha Joska heti 70 orat dolgozik, es/vagy hoz egy milliardos uzletet a cegnek, akkor az csak rajta mulott, mig a panaszkodo egyen napi szigoruan max. 7:55-ot tolt a munkahelyen, es csak passzianszozik abban az idoben.

Ceges mobilt/notebook:
Ezek egyszeru munkaeszkozok. Az, hogy magan celra is lehet hasznalni, az nyilvanvalo. En (is) egeszen pontosan NULLA HUF ertekben szamitom ezt bele a fizetesembe.
Raadasul, barhova mennek dolgozni, ugyanigy megkapnam ott is ezeket, tehat SEMMI hozzaadott erteke nincs egyiknek sem.
Ceges auto:
Ez egyreszt csak bizonyos beosztas felett jar, masreszt ez pedig a legkivalobb modja annak, hogy a ceg kevesebb fizetest adjon az alkalmazottainak. A ceges auto ugyanis koltseg a cegnek, mig a fizetesnel ugye az erre szant osszeg fele tulajdonkeppen ado.
RRaadasul ceges autot nem a 100 000 HUF-t kereso retegnek adnak, hanem azoknak akik joval tobbet keresnek.

Kicknick 2017.01.25. 18:35:38

@Nancsibacsi: "Ki az a hülye aki ilyet aláír?" nettó 400ért bármit aláirsz...
""magán célra is igénybe vehető gépkocsi, laptop és mobiltelefon"
Ezek pontosan 0 Ft-ot értnek, mert azért vannak hogy a SZABADIDŐMBEN felhívhassanak, távolról meg tudjam oldani a problémájukat INGYEN, ha távolról nem megy, akkor meg menjek be dolgozni, szintén INGYEN."
A kocsin kb spórolsz havi szinten 50-100ezret a sajáthoz képest, a mobilon alapból havi 10ruppó, a laptop mondjuk ha magadnak veszel akkor elhanyagolható...viszont ingyen nem dolgoztathatnak, ha nem fizetteted ki a plusz melót amit szabadidődben csinálsz akkor balek vagy.

blasiusii 2017.01.25. 20:59:21

ha többet számítana a munka mintsem a nyalás és a rokonok, valamint a minibálbér ténylegesen elégséges lenne egy minimális "európai" színvonalhoz (igen, az itthoni árak mellett ez már hazánkban is az 1000 EUR-t súrolja), akkor tizedennyien lennének kíváncsiak a másik fizetésére.

5perc 2017.01.26. 15:36:13

@Kicknick: A céges kocsin egy bérlet árát spórolod meg, a magántelefont havi 1900Ft-ból ki lehet hozni, cserébe a 8 órás munkidőd kétszeresét ingyen készenlétben vagy.

Gábor Kovács 32 2017.02.10. 19:46:11

A Munkahelyen belüli bérfeszültség kezelése című blogodban elsősorban a munkaadók oldaláról közelíted meg a problémát. Nem kétséges, hogy jelenleg ennek a megoldásnak ők a meghatározó szereplői. A munkavállaló saját személyében nem sokat tehet egy adott munkahelyen. Legnagyobb könnyítés, hogy minden hátrányos következmény nélkül új munkahelyet kereshet, akár külföldön is. De ez az út nem mindenki számára nyitott. A munkavállalók segítségére, érdekeik képviseletére jöttek létre a szakszervezetek.
A RÉVAI NAGY LEXIKONT idézve: " A modern munkásmozgalomban a munkások iparágak szerinti szakegyletekbe tömörültek, hogy érdekeiket a munkáltatókkal szemben érvényesíthessék...nagyobb befolyást akarnak szerezni a munkaszerződés alakulására....Hogy megfelelhessenek segélyező, nevelő és politikai feladataiknak, szakegyletekké és szabad szervezetekké alakultak." Az ÚJ MAGYAR LEXIKON bőséges terjedelemben foglalkozik a szakszervezeti mozgalommal.Az elmúlt XIX. században a szakszervezetek többsége politikai pártok befolyása alá került.
A magyarországi rendszerváltás folyamán az országgyűlés 1992 március 30-i ülésnapján fogadta el az 1992. évi XXII. törvényt a Munka Törvénykönyvéről.
Ez tartalmazza többek között:
A törvény szerint szakszervezeten a munkavállalók minden olyan szervezetét kell érteni, amelyeknek célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek megvédése. Megalapításához minimum 10 fő szükséges. Ez a törvény igen tág lehetőséget biztosít a munkavállalóknak, mégis a szakszervezeti mozgalom hanyatlásának lehetünk tanúi A létre sem jövő szakszervezeteknek így nem jut szerep a munkahelyen belüli bérfeszültségek kezelésében, megoldásában.
Véleményem szerint ez a rész hiányzik az írásodból.
süti beállítások módosítása