Magyarországon többnyire még csak azzal találkozunk, hogy lakásokból irodákat alakítanak ki, de Nyugat-Európában és legfőképpen az USA nagyvárosaiban fordított az irány, ott egyre több irodából alakítanak ki lakásokat, amelyeket a lakóik megvásárolhatnak vagy bérelhetnek a hozzájuk tartozó szolgáltatásokkal együtt.

A  Williamsburgh Savings Bank Tower utcaképe

Példa erre az 1929-ben felépült Williamsburgh Savings Bank Tower magyarra fordítva Williamsburgh Takarékpénztár Torony, amely New York Brooklyn városrészének egyik legmagasabb felhőkarcolója. A 37 emeletes épület - eredetileg mint a neve is mutatja – első 3 szintjét a bank a többi 34-et pedig bérelhető irodák foglalták el. 2007-ben a gazdasági válság előszelében már csökkent az irodabérleti igény, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az épületben lévő irodákat lakásokká alakítják át. Ennek eredményeképpen az épületben ma 137 lakás található. A ház földszintjét egy reprezentatív nagyméretű előcsarnok és porta szolgálat, valamint a hajdani bank ügyfélkiszolgáló helységei foglalják el.

A Williamsburgh Savings Bank Tower előcsarnoka: porta és a lakásokba felvezető liftek, valamint a végén a hajdani bank bejárat, mai funkciója bérelhető rendezvényterem.

A korábbi reprezentatív bank területet ki lehet bérelni rendezvényekre, filmforgatásokra.

Az itt forgatott híresebb filmek: - Jhon Whick 3 (Ameerikai akcio film Keanu Reeves-el) - Kapj el ha tudsz. (2002-es film Leonardo Di Caprio, és Tom Hanks főszereplésével) - Jessica Jones tv sorozat egyik epizódja is itt készült (Marvel stúdió tv sorozata) 

A rendezvények által befolyt pénz pedig megy a ház büdzséjébe.

Williamsburgh Savings Bank Tower mai funkciója szerinti impozáns rendezvényterme

A második emelten van a mosoda azoknak, akik nem akarnak mosógépet a lakásukban, illetve mivel ezek ipari teljesítményű gépek jól jön a többi lakó számára is, ha például az összes ágyneműt egyszerre, vagy több hálózsákot, függönyt akarnak kimosni.

Mosoda

A harmadik emeleten edzőterem és a felsőbb szinteken a dohányzó lakók számára több tetőterasz is helyet foglal.

A nyolcadik emeleten a belmagasság nem éri el a 3 métert, ezért ott, van a lakásokhoz külön bérelhető tárolóterület - amerikai szlenggel a "ketrec"-, valamint kerékpár és babakocsi tároló. Az épület részét képezi a gyermekes családok számára kialakított játszó helyiség, és "felnőtt játszó terem" billiárd és ping-pong asztallal, valamint teakonyhával, hogy az itt tartózkodóknak ne kelljen felmenni a lakásukba, ha megszomjaznak.

Tárolók

A home office-ban dolgozók számára kialakítottak egy ingyenesen használható gyönyörű panorámával rendelkező dolgozó teret; asztalokkal, internetcsatlakozási lehetőséggel.

Williamsburgh Savings Bank Tower látképe New York Brooklyn városrészében

A ház lakói középosztálybeli emberek, hasonlóan mint Magyarországon akik Budapesten vagy a nagyvárosainkban bérelt lakásban laknak, habár ezek szolgáltatási színvonala a leírtaknál lényegesen szegényebb. Vagyis nagyvállalatok beosztott alkalmazottai, irodai dolgozók, kisvállalkozók, középvezetők, szolgáltatásban és vendéglátás területén tevékenykedők, tehát átlagjövedelemmel bíró személyek.

Ez a folyamat erősödni látszik más világvárosokban is. A 2020-ban elindult pandémia következtében home office-ban dolgozó munkavállalóknak csak egyrésze tért eddig vissza a cégük régi irodáiba, így költségtakarékossági okokból a vállalatok akár 30-50%-kal csökkenthetik iroda alapterületeiket, s ha ezek bérlemények akkor az közvetlenül érinti az irodakiadás piacát. Vagyis a kiadandó irodahelyiségek közül több nem talál bérlőkre. Ezzel párhuzamosan a leírt jelenség a lakásbérlet piacára is hatással van, mivel a tartós home office munkaformának meg kell teremteni a feltételeit. Hosszú távon nem lehet a konyhaasztalon vagy a hálószobasarokban berendezni az otthoni munkaterületet, hiszen ez az együtt élő családtagokra is frusztrálóan hat. Ezért előbb-utóbb dolgozószobát kell kialakítani, ahol ugyan úgy helye van a dokumentumoknak, és irodai munkaeszközöknek mint az céges irodákban, és ahol nem kell mindennap elpakolni.

Már hazánkban is megfigyelhető, hogy ezen szükségleteiket leggyorsabban azok a munkavállalók tudták kielégíteni, akik bérlakásban laknak, közülük többen azért költöztek nagyobb bérleménybe, hogy megteremtsék maguk számára a kényelmes otthoni munkakörülményeket.

Az emelkedő lakásárak Magyarországon előkészítik a bérlakásrendszer új formájának a kialakulását.

A 90-es évek elején az államnak sikerült megszabadulnia a tulajdonában lévő bérlakásoktól. Az "Antal kormány " alatt a lakások valós értékének körülbelül 15-20 %-át kellett csak befizetniük az államkasszába a benne élő bérlőknek, és ezzel saját tulajdonukba került a korábban bérelt otthon.

Ezzel az intézkedéssel az állam nem csak a tulajdonában lévő ingatlanoktól, hanem azok karbantartási és felújítási kötelezettségétől is megszabadult. Az eladásokból befolyt összeg csekély mértékben enyhítette az állami költségvetés hiányát, de az igazi eredményt a további kiadások megszűnése jelentette.

Erre akkor azért volt szükség, mert a rendszerváltás előtti gazdasági rendszerben a bérlők a családnagyságtól függően az államtól szociális alapon igényelhettek lakást. Ami azt jelentette, hogy ingyen jutottak hozzá, és a bérleti díj is jelképes összegnek számított – nem érte el a havi jövedelem 10%-át sem -. A panel lakásépítés elindításával ilyen módon sikerült a nagyvárosok tömeges lakásigényét megoldani. A városi lakosság 50-60 %-a bérlőként élt az állami tulajdonú lakásokban.

Az eltelt közel 30 év alatt a vidéki lakosság nagyvárosokba áramlása folytatódott, különösen Budapest és az iparilag fejlett városok a célpontjai a lakóhely változtatásnak. Ezért ezeken a településeken folyamatosan a kínálatnál nagyobb kereslettel találkozunk. A kereslet kielégítése ma már piaci alapokon történik, és a bérbeadók 95 % felett magánszemélyek.

Magyarországon az utolsó 30 évben a lakosság célja saját tulajdonú lakáshoz jutás volt, amit jelenleg is motivál a különböző hitel és állami támogatás rendszere. Ami azt jelenti, hogy a családok vagy az egyedülállók több évtizeden keresztül havi bevételeiknek akár 20-50%-át is egy saját tulajdonukba kerülő lakás megszerzésére fordítják.

Az említett településeken az állami támogatások különböző formái tovább növelik a keresletet, aminek árfelhajtó ereje van, az új lakásépítés, és régi lakások eladása területén is, mert a kínálati növekedés kisebb mértékű a keresletinél.

Vaszari Tamás: Ingatlan befektetés és menedzsment című könyvében részletesen ismerteti az ingatlanpiac működésének törvényszerűségeit. A szerző véleménye szerint: "Hazánkban a jelenlegi befektetők egyenlőre, még a kockázatos, de magas hozamot ígérő lakásépítés területére összpontosítanak. De ennél lényegesen biztosabb a válságperiódusoknak kevésbé kitett bérlakáspiac."

A lakásárak emelkedése megteremti azt a réteget, akik már képtelenek lesznek a normál keresetükből a saját tulajdonú otthon anyagi fedezetét biztosítani. Nekik nem marad más alternatívájuk, mint piaci alapokon bérlakásban élni. Ezzel párhuzamosan kialakul az a befektetői kör, akik mint bérlakás tulajdonosok kielégítik az ő igényeiket.

Már most is szép számmal vannak 30-100 db lakással rendelkező bérlakás tulajdonosok, és számuk várhatóan növekedni fog. Hiszen ennek számos példáját látjuk a hazánknál gazdaságilag fejlettebb országokban. Az ilyen lakásszámmal rendelkező befektetők, képesek lesznek a bevételeikből a lakások megfelelő szintű karbantartására, felújítására és újabb bérlakások építtetésére.

A jelen és közel jövőbeni rendszer azonban nagyban különbözik a Nyugat-európai és háború előtt Magyarországon is meglévő piaci alapú bérlakásrendszertől. A 1945 előtt a tulajdonosok teljes bérlakástömbökkel rendelkeztek, ahol minden lakás az övék volt. Ők maguk is saját bérházuk első emeleti utcai lakásában laktak. Mivel valamennyi lakójukat jól ismerték, ezért fontos volt számukra a szerződéses kötelezettségük teljesítése, a megfelelő ár-érték arány fenntartása.

A mostani befektetők ott vesznek lakást, ahol éppen megéri, ezért tulajdonaik szanaszét vannak a településeken. Ők maguk az esetek többségében a bérbe adott lakásaiknál jobb környéken élnek. Nincsenek saját élményeik a bérleményeikben lakók közösségéről, szükségleteikről. Mivel az egész társasházi vagy lakásszövetkezeti ingatlanban csak néhány lakás az övék, ezért nem egyedül ők döntenek a bérlőiknek nyújtandó szolgáltatásokról, a házirendben foglalt együttélési szabályokról, valamint a lakótömb karbantartásáról, felújításáról.

Az előbbiekből következően Magyarországon is néhány éven belül ki fog újra alakulni a bérlakásrendszer, csak nem szociális, hanem piaci alapokon. Ez a későbbiekben 10-15 év elteltével, lehetőséget teremt a befektetők számára, teljes bérlakástömbök építésének beindítására.